Aki rendszeresen sportol, aligha ússza meg, hogy néha apróbb sérüléseket szenvedjen, és ehhez nem kell versenysportolónak se lenni. Elég egy rossz mozdulat, dekoncentráció vagy a bemelegítés hiánya, és máris megvan a probléma. Ha edzőterembe jársz, és edző felügyeli a munkádat, kisebb az esélye, hogy bajod essen, de most az online és videóra történő edzések és a nem megfelelően előkészített futások komoly veszélyeket rejtenek magukba. Persze, nem azt akarjuk mondani, hogy akkor inkább meg se mozdulj. A sport szuper és hasznos dolog, csak mindig vedd figyelembe az edzettségi szintedet és a tested jelzéseit.
A sérülések legfőbb okai
A felmérések szerint a leggyakoribb sportsérülések a nem megfelelő edzés és a rossz felszerelés miatt következnek be, bár az is jellemző, hogy a sportolók nem melegítenek be, illetve nem jól mérik fel az edzettségüket. Az is előfordul, hogy a nem rendszeresen edzők túlterhelik magukat, például gyorsan akarnak sokat fogyni, vagy a nulláról akarnak maratont futni. Nos, ez nem fog menni, viszont jó eséllyel rándulások, húzódások, törések, ficamok, izom-, térd- és Achilles-ín-sérülések várnak ránk.
A sportsérülések típusai
1. Akut sérülések, balsetek: egyszeri és hirtelen nagy külső erőhatás okozta sérülés, mint a zúzódás, sebzés, rándulás, szakadás, ficam, törés.2. Terheléses sérülések, azaz ismétlődő helytelen terhelés vagy túlterhelés okozza.
Jellemző tünetek: inak eredésének tapadásainak gyulladása, íngyulladás, csonthártyagyulladás, izomgyulladás, tömlőgyulladás, fáradásos törés, porckárosodás, ízületi gyulladásos kopás.
3. Krónikus sérülések: akkor alakulnak ki, ha a sportbaleseteket vagy a sportártalmakat nem ismerik fel, vagy rosszul kezelik. Általában visszafordíthatatlan következményekkel jár együtt.
4. Újrasérülések: sportsérülés után, az eredeti sporttevékenység megkezdése után 1 hónapon belül azonos helyen, azonos sérülés jön létre.
A sérülések nagy része pedig megelőzhető lenne a következőkkel.
1. Ha eddig nem volt a napjaid része a sport, ne akarj rögtön hét napból hetet edzeni. Pihenj, adj időt a regenerációra. Elég, ha minden másnap edzel, a köztes napokon pedig sétálj egy nagyot. Ha túlhajtod magad, lesérülsz, még mielőtt formába lendülnél.
2. Ha nem kardiózol, tarts szüneteket. Ha súlyzóval edzel, a sorozatok között pihenj kicsit. Nem kell kapkodni, az erősítés nem erről szól.
3. Az edzés előtt, alatt és után is óvakodni kell a dehidratációtól. Komoly megterheléskor ajánlottak az izotóniás sportitalok, de a víz is tökéletesen megfelel. Tehát: ígyál sokat!
4. Minden sportágban érdemes edző segítségét kérni, legalább addig, amíg meg nem tanulod az egyes mozgáselemek megfelelő végrehajtását.
5. A bemelegítést senki nem szereti, de fontos. Ne tudd le 2-3 perc alatt, legalább 10 percet szánj rá, minden porcikádat mozgasd meg, mielőtt nekifognál az edzéstervnek.
6. Az edzés utáni nyújtás is elengedhetetlen, bármilyen kellemetlen. Ha le nem nyújtott izmok esetében gyakoribb az izomláz, ami a legkisebb baj, de a sérülésveszély is megnő, ha az edzés vegeztével azonnal az öltöző felé veszed az irányt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.