Így nevelj olvasó felnőttet: nem mindegy, telefont vagy könyvet lát a kezedben a gyerek

Bár akadnak olyan szerencsés családok, ahol a gyerekek imádnak olvasni, ajándékba könyvet kérnek és könyvtárba járnak, sajnos nem ez a gyakori. A mostani tizenévesek zöme sokkal szívesebben néz sorozatokat vagy nyomkodja az okostelefonját, mint hogy könyvet vegyen a kezébe. De vajon ezért kizárólag ők a felelősek?

Bár arról cikkek és tanulmányok születnek, hogy nem biztos, hogy jó, ha a gyerekek egész kis korban okoseszközöket kezelnek, de a legtöbb szülő mégis készségesen vásárolja meg az egészen piciknek is ezeket. Ennek persze nagyon sok oka lehet, a kortárscsoport nyomásától kezdve egészen addig, hogy maga a szülő is az okostelefonján szörfölgetve kapcsolódik ki. Nem egy lakásba belépve megdöbbentő látvány tárul elénk, nevezetesen, hogy minden helyiségben van televízió, mindenkinek van okostelefonja, tabletje, de könyvespolc és könyvek véletlenül sincsenek.

Az elkeserítő tények után azonban jöjjenek azok a tippek, amelyekkel olvasó felnőttet nevelhetsz a gyerekedből. (Hozzátesszük: természetesen az is nagyon fontos, hogy megtanulja kezelni az okoseszközöket, de a maga idejében és helyén.)

Az, hogy egy gyermek szívesen olvas-e, persze nagyban függ a személyiségétől is, de legalább ekkora szerepe van a szülők, a közvetlen környezet példamutatásának is. Ha téged csak nagy ritkán lát könyvvel a kezedben, ha otthon vagy, te is inkább csak sorozatokat nézel, játszol vagy a közösségi oldalakat pörgeted, ő akaratlanul is ezt a viselkedést másolja le. Ha nincs könyv, amit levehet a polcról, ha nem látja, ahogy te olvasol, szinte egyértelmű, hogy benne se merül fel az igény. Ha ezek mellett mégis rászólsz, hogy olvassson, nem leszel hiteles, szavaidat - jogosan - elengedi a füle mellett vagy még vissza is szól, hogy te sem azt csinálod, amit neki javasolsz.

Arról, hogy miként szeresd meg újra felnőttként az olvasást, ebben a cikkünkben írtunk.

A könyvek és az olvasás szeretete nem hat-nyolc évesen, az olvasási képesség megszerzésével alakul ki: már egészen korán elkezdheted építeni az alapjait. A kisebb gyermekkel leülhetsz nézegetni egy neki való könyv képeit, de a délutánonként vagy esténként olvasott mese is létfontosságú. Ha van időtök, akkor el is mélyíthetitek az olvasottakat: beszélgessetek arról, miről is szólt a történet, és a képek segítségével a gyerkőc is elmesélheti azt neked. A gyerekek imádják a szülők, nagyszülők könyv nélkül mesélt történeteit is. Persze ehhez fontos, hogy te is szeresd a mesét, amit elmondasz neki, és fontosnak tartsd a mesélést. Ha csak le akarod tudni kötelességből, azt az egészen kicsik is megérzik, és ahogy te, ők is alig várják majd, hogy véget érjenek a családi "kultúrpercek".

Nem mindegy az sem, hogy melyek az első könyvek, amiket a kezébe vesz a gyerek. Nem biztos, hogy pont az köti le a figyelmét, amit te egykor nagyon szerettél, fontos, hogy az olvasmány világába bele tudjon helyezkedni, át tudja élni azt, azonosulni tudjon a szereplőkkel. Egyáltalán nem fontos, hogy komoly szépirodalommal kezdje az olvasást, a lényeg, hogy érdeklődjön az iránt, amit a kezébe vesz.

Olvasni a gyerekek zöme 6-7 évesen tanul meg, de nem egy tanító számol be arról, hogy a diákok jó, ha a kötelezőket elolvassák. Egy részük még a betűk összeolvasásával küzd, mások bár folyékonyan olvasnak, nem értik a szöveget, és egyre kevesebben vannak, akik értő, mélyolvasással fogadják be az olvasottakat. Hogy ez ne legyen így, minden szülőnek vennie kellene a fáradságot, hogy a család mindennapi rutinjának részévé tegye a mélyolvasást. Az olvasásnak nem szabad kötelességnek lennie, de aki nem sajátít el egy megfelelő rutint ehhez, hatalmas élménytől fosztja meg magát egész életre.