Boleyn Anna tündöklése és bukása - a saját bátyjával is hírbe hozták

VIII. Henrik az egyik legismertebb angol uralkodó, és ennek bizony igen sok köze lehet ahhoz, hogy már-már botrányos volt a magánélete. Összesen hat feleséget fogyasztott el élete során, amely a maga idejében – de még most is – meglehetősen extrémnek számított. Feleségei közül mégis a legismertebb Boleyn Anna, talán azért is, mert ő gyakorolt akkora hatást a királyra, hogy az képes volt minden addigi szabályt felrúgni a szerelemért és még az egyházzal is szakítani.

Boleyn Anna 1507. május 5-én született Thomas Boleyn, Wiltshire grófja és Elizabeth Howard harmadik gyermekeként. Tanulmányait Hollandiában és Franciaországban végezte, illetve itt szolgált udvarhölgyként is. Anna okos, intelligens, törekvő teremtés volt, aki határozottan ambiciózus terveket dédelgetett, s ezek megvalósításához minden tudással rendelkezett is. Anna gyönyörűen énekelt és táncolt, ügyesen társalgott, lovagolt, sakkozott, kártyázott, ráadásul folyékonyan beszélt franciául - tehát minden olyan tulajdonság birtokában volt, amely miatt a férfiak élénken érdeklődhettek iránta.

Tizenöt évesen tért vissza Angliába, hogy a szülei akaratának megfelelően hozzámenjen unokatestvéréhez James Butlerhez, Ormond grófjához. A házasság azonban nem jött létre, helyette

Itt ismerkedett meg a királlyal, aki néhány év múltán szinte eszét vesztette, annyira beleszeretett a lányba.

Anna azonban okosabb volt annál, hogy csak úgy engedjen az uralkodó vágyának. Tudta, hogy akkor válhat igazán értékessé, ha nem dobja oda magát és nem lesz a király – sokadik – szeretője.
Így elkezdődött Anna és Henrik maratoni, évekig húzódó flörtje.

A lány eleinte egyáltalán nem fogadta a király udvarlását, majd pedig komoly határokat szabott. Azt akarta, hogy Henrik elvegye, s

csakhogy Annát maga mellett tudhassa. Henrik tehát engedett Anna kérésének és úgy döntött elveszi. Igen ám, de már házasságban élt, a válás pedig abban a korban nem ment túl könnyen.
Hosszas csatározások, viták, politikai és egyházi csörték után sem sikerült Henriknek megszabadulnia első feleségétől, ám olyannyira vágyott már Annára, hogy 1533-ban őt is elvette, nem törődve azzal, hogy így bigámiát követ el. Henriknek végül nem sikerült elválnia Katalintól, helyette viszont a második házasságát követően érvényteleníttette frigyét első feleségével – ez vezetett végül oda, hogy VIII. Henrik szakított Rómával és megalapította az anglikán egyházat.

1533. június 1-jén Annát királynévá koronázták. Mondhatni, ez volt élete csúcspontja, amely után a sorsa gyorsan hanyatlásnak indult. Anna és Henrik első gyermeke 1533. szeptember 7-én született, ám a várt fiúörökös helyett egy kislány látta meg a napvilágot, Erzsébet.
Nem sokkal később a királyné újra teherbe esett, ám a várandósság vetéléssel végződött. Nem sokkal később Henrik fejében megszületett a gondolat, hogy talán ezt a frigyet is fel kéne bontania, az ehhez szükséges lépéseket mégsem tette meg. Anna 1535-ben ismét terhes lett, de hiába, mert ekkor sem sikerült élő, fiúgyermekkel megajándékoznia a királyt. Ezt követően

Anna csillaga tehát mindössze kétévnyi házasságot követően leáldozni látszott. Henrik meg akart szabadulni tőle és ennek érdekében bármire hajlandó volt. Az első házassága érvényteleníttetése miatt felvállalta, hogy kitagadja az egyház, de ő inkább új egyházat alapított, mintsem feladja terveit. Azért pedig, hogy Annától megszabaduljon képes volt bármivel megvádolni a nőt, holott éveken át epekedett utána. Először a királyné udvari zenészét tartóztatták le, majd sorra egyre többeket az udvarból. A vád: paráználkodás.

A legabszurdabb, hogy a királynét azzal is megvádolták, hogy saját bátyjával folytatott viszonyt, s bár bizonyítékot nem találtak a történtekre, a bíróság mégis készséggel megerősítette a vérfertőzést.

Annát 1536. május 2-án hűtlenség, vérfertőzés és felségárulás vádjával letartóztatták majd a Towerbe szállították. Május 17-én kivégezték a bátyját és azokat a férfiakat, akiket azzal gyanúsítottak, hogy viszonyt folytattak a királynéval.

Boleyn Annát, Anglia királynéját, VIII. Henrik második feleségét - akinek a kegyeiért a király éveken át harcolt, akiért politikai és egyházi csatározásokat vívott, aki miatt megalakult az anglikán egyház – 1536. május 19-én fejezték le. Henrik úgy tűnt, ekkorra tejesen megfeledkezett már arról, hogy mennyire szerette egykor Annát. A temetésével kapcsolatban semmilyen erőfeszítést nem tett, állítólag még koporsót sem biztosított a számára. Jelöletlenül, bármiféle végtisztesség és szertartás nélkül temették el a hajdani királynét.