A bikaviadalokon használt marhák agyát vizsgálták: döbbenetes, amit találtak

A szakértők azt kutatták, hatással van-e a tenyésztés az állatok agyára. Összesen 317 állat agyának méreteit elemezték. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban bemutatott eredményeik szerint az agy mérete közvetlenül összefügg az emberrel való kapcsolat intenzitásával és az állat agresszivitásával. A bikaviadalokon szereplő marhák például nem lépnek kapcsolatba emberrel addig a napig, amelyen belépnek az arénába.

Az evolúcióbiológus Ana Balcarcel vezette kutatócsoport összehasonlította a szarvasmarhafajták agyát a 400 éve kihalt őstulok (Bos primigenius) agyával. Az őstulkot a ma élő szarvasmarhafajták elődjeként tartják számon. Ennek az állatnak a házasítása már 10 ezer éve megkezdődött a Közel-Keleten.

Fajták szerinti lebontásban a bikaviadalokon használt fajták agya vad elődjükéhez képest 14 százalékkal kisebb, a tejet adó fajoké 31 százalékkal, míg az úgynevezett húshasznú fajtáké 25 százalékkal.

Sok háziállat, például a sertések, juhok és kutyák kisebb aggyal rendelkeznek, mint vadon élő elődeik. A háziasítás során egyes képességeik elveszítették jelentőségüket, emiatt zsugorodott agyuk térfogata.
Az általános szakmai vélemény szerint az agy zsugorodása legerőteljesebben a limbikus rendszert érinti, amely az agresszió és a félelem feldolgozásáért felel - mondta Balcarcel. A zürichi tudósok eredményei is alátámasztják ezt az elméletet.

A kutatócsoport mágnesesrezonancia-tomográffal vagy autopsziával fogja részletesen megvizsgálni, mely agyi régiókat érinti elsősorban a zsugorodás. "Az agy még mindig hatalmas rejtély" - mondta Barcarcel. Hozzátette: ha sikerülne bizonyos régiókhoz viselkedési módokat kötni, az érdekes lehet más emlősök agyának megértése szempontjából is.

Forrás: MTI