A következőkben szeretnénk egyfajta emléket állítani 15 olyan legendás tehetségnek, akik sosem tölthették be a 30. életévüket.
James Dean, élt 24 évet
A tragikus sorsú színész igazi különc volt. Ugyan pályafutása alatt nem szerepelt sok filmben – összesen három főszerepet játszott el -, de így is kultikus alakká vált. A színészet mellett másik szenvedélye, a sebesség okozta végül halálát. Épp egy autóversenyre tartott a Little Bastard nevezetű Porsche Spyder versenyautójával, amikor egy másik autóval ütközött.
Álmodozz, mintha örökké élnél; élj, mintha ma meghalnál
Janis Joplin, élt 27 évet
Elcserélném az összes holnapomat egyetlen tegnapért
Kurt Cobain, élt 27 évet
A gitáros, énekes, szövegíró a Nirvanafrontemberénk lett ismert, hihetetlen tehetsége mellett, érzékenységével és visszafogottságával is kitűnt a rock zenészek köréből. Utolsó éveiben feleségével, Courtney Love-val rászokott a kábítószerre, depressziója egyre jobban elhatalmasodott rajta, végül pedig egy fejlövéssel hátrahagyta az élők világát.
Ez a rövidke megálló, amit életnek hívunk, amiért annyira aggódunk, csupán egy hétvégi börtönbüntetés ahhoz képest, ami a halállal jár
A virtuóz gitáros, énekes és dalszerzőt a mai napig is zenei zseniként tartják számon. Dalaira, de leginkább improvizációs előadásaira a bluesos, dzsesszes vonal mellett a mély és egyben felszabadító delíriumos hangzásvilág is jellemző volt. Lakásában találták meg, bár halálának körülményei a mai napig nem teljesen tisztázottak, a hivatalos álláspont szerint saját hányásába fulladt bele – éjjel rengeteget ivott és arra több altatót is bevett.
Sok ember tulajdonképpen csak alszik egész életében
Jim Morrison, élt 27 évet
A The Doors zenekar énekeseként ismeri a világ, de emellett költő is volt, több verseskötete jelent meg. Nyughatatlan élete túl korán ért véget, egy fürdőkádban találtak rá, halálát szívmegállás okozta. Azt, hogy ez a kábítószernek volt-e köszönhető, a mai napig nem tudni biztosan, így sokan úgy vélik, halála mögött a kormány állt.
A halál már egészen korán megérintette. Így emlékezett vissza egy 1947-ben történt balesetre, melyet élete legmeghatározóbb élményeként tartott számon:
Az első alkalom, amikor rádöbbentem mi is az a halál... amikor én, anyám, apám és nagyapám és nagymamám a hajnali sivatagon hajtottunk keresztül éppen. Egy teherautónyi indiánba beleszaladt egy másik autó, vagy valami hasonló történhetett – az indiánok szét voltak szóródva az autópályán és véreztek, elvéreztek. Én még gyerek voltam, ezért az autóban kellett maradnom, amíg apám és nagyapám kiszálltak. Nem láttam semmit, csak fura piros festéket és embereket feküdni szanaszét, de tudtam történt valami, mert meg lehetett markolni az emberek vibrálását körülöttem, és hirtelen rájöttem, hogy ők sem tudnak többet arról, ami történt, mint én. Ez volt az első eset, hogy félelmet éreztem... és tényleg úgy gondolom, hogy egy-két halott indián lelke ott rohangált rémülten körülöttünk, majd a szívemben lenyugodtak. Olyan voltam, mint egy szivacs, kész voltam ott ülni és magamba fogadni őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.