Vudu királynő vagy maffiavezér? Ő volt Marie Laveau

Marie New Orleans-ban született, Charles Lavaeu ültetvényes és színes bőrű szeretője, Marguerite Darcantel gyermekeként. Már itt elkezdődik az őt övező misztikum, mivel születési éveként van, ahol 1783-at, máshol 1794-et, de olyan is akad, ahol 1801-et jelölnek meg. Ami biztos, hogy szeptember 10-én ünneplik születésnapját. Bár leghíresebb portréján a festő fehérbőrűként ábrázolja, feltehetően világos kreol volt. Szépnek és vonzónak írják le külsejét, aki gyakran viselt afrikai tignont, vagyis turbánszerűen feltekert kendőt.

A helyét kereső Marie

Marie Laveau és a vudu találkozása 1823-ban történt, amikor hozzáment egy Jacques Paris nevű férfihoz, aki Haitiről került amerikai földre. New Orleans francia negyedében találtak otthonra, ám pár hónap házasság után a férjnek nyoma veszett. Sokan, köztük maga Marie is úgy vélte, Jacques meghalt, de holtteste sosem került elő.

A fiatal nő azonban nem tervezett élete végéig özvegy maradni, így egy évvel első házasságát követően férjhez ment Louise Christophe Dominigue Duminy de Glapion kapitányhoz. 1855-ig tartó második házasságából – melynek szintén férje halála vetett véget – 15 gyermeke született, de közel mind meghalt még kisgyermekkorában.

Megkezdődik Marie Laveau felemelkedése

Egyesek az 1830-as évek második felétől datálják Marie elmélyülését a vudu világában. Több tanítómestere is volt, köztük a hírhedt Dr. John és Marie Saloppé. Meggyőzőképessége és rejtett törtetése azonban hamar New Orleans egyedüli vudu papnőjévé tette.

A városban ekkortájt szinte tombolt a vudu láz, rengetegen látogatták meg New Orleans-t csak azért, hogy különböző bűbájokat vegyenek igénybe. Emiatt pedig a vallás papjai és papnői körében a rivalizálás mindennapos volt. Marie Laveau pár év alatt kialakította egyeduralmát a női vudu varázslók körében, elsöpörve bárkit, aki az útjába állhatna, vagy hatalmát veszélyeztetné.

Lehetséges, hogy a kettő elválaszthatatlan volt akkoriban egymástól. Marie Laveau fodrászként dolgozott – tehát ne úgy képzeljük el, mint egy alakot, aki állandó füstbe burkolózva várja a varázslataira igényt tartó klienseket -, kedves, figyelmes személyiségével nem volt olyan ember, aki ne nyílt volna meg neki. Munkája során rengeteget megtudott a környékbeliek életéről, titkairól, pletykákat, sőt belső információkat is hallott a város tehetősebb, elit rétegéről, azok szolgálói révén. Az információ pedig hatalom, ezt pedig Marie is jól tudta. Fokozatosan alakított ki magáról egy misztikummal átszőtt képet, amivel remekül megalapozta közel 40 éven át tartó, megkérdőjelezhetetlen státuszát.

Bárki fordult hozzá, segítségre lelt, ami egyes beszámolók szerint nem mindig a lousianai vudunak volt köszönhető. Behajtott szívességekről, megfenyegetett emberekről, sőt, rejtélyes eltűnésekről is suttogtak az emberek, ha Marie Laveau szóba került, de nyíltan senki sem merte bírálni őt.

Ennek pedig két fő oka volt: a tőle való félelem és vudu papnői mivoltának elismerése. Gyerekeket fegyelmeztek neve említésével, és köztudott volt, hogy számos embert tart a markában, mint lekötelezettje, vagy épp megfélemlítette.

Személye máig igen vitatott. Sokan a vudu igaz papnőjeként tekintenek rá a mai napig, aki hatalmas, Li Grand Zombi nevű kígyójával és mágikus tudásával mindig kész volt segíteni az embereket, kortól, nemtől és társadalmi státusztól függetlenül. Mások azonban úgy vélik, elbűvölő és tekintélyt parancsoló személyével, és az emberek sebezhetőségének felismerésével nem volt más, mint egyfajta keresztanya, aki New Orleans-t a háttérből irányította.

Bárki is volt, Marie Laveau beírta magát a történelembe, hiszen bár 1881-ben hunyt el, kriptájához a mai napig zarándokolnak emberek, akik ajándékokkal próbálnak adózni a vudu legismertebb alakja előtt.