Éljen Erzsébet császárné, mindenki Sissije!

Telt-múlt az idő és hamar gyönyörű lánnyá cseperedett Erzsébet hercegnő. Egy csodás nyári napon, 1853. augusztus 18-án, Ferenc József császár, a 23. születésnapján, Ischlben megkérte a tizenöt éves Sissi kezét. Sissi igent mondott. Ez tényleg szerelem volt, már amennyire hihetünk a történelemnek, a feljegyzéseknek, beszámolóknak és a mendemondáknak. Több jel is arra utal azonban, hogy Sissi erős jellemű, vasakaratú és tiszta szívű nő volt, akit csak úgy nem lehetett volna az oltár elé rángatnia senkinek. Még magának a császárnak sem.

A szenvedélyes érzelmekben gazdag jegyesség után,1854. április 24-én egybekelt a hercegi pár az Ágoston-rendi templomban, majd hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak. Egy évre rá megszületett elsőszülött leányuk, Zsófia, mindenki nagy boldogságára. Hirtelen jött anyaságában Sissi hercegné hamarosan új gyermeknek, Gizellának adott életet, így 1856 júliusára már két gyermekes édesanyaként igyekezett helytállni az udvarban. Jó anya akart lenni, és nem tetszett neki az a szabály, hogy nem nevelheti közvetlenül a gyerekeket, ám később ennek érdekében is eredményesen "lobbizott" a hercegnél.

A császárnét nagyon megviselte leányuk halála, és mély gyászba burkolózott. A gyászt talán csupán 1958 augusztusában születendő gyermeke törte meg, történetesen a család első fiúgyermeke, Rudolf koronaherceg. Azt mondják, a betegségnek leginkább lelki okai vannak: így lehetett ez Erzsébetnél is, aki két évvel Rudolf születése után komoly tüdőbajban szenvedett. Hogy ezt a betegséget kipihenje, Madeirára utazott, és beleszeretett a levegőbe, a tengerbe és a festői szépségű tájba egyaránt. A klíma és a nyugalom jó orvosságnak tűnt, mert a hercegné felépült.

Sissi mindig is szerette a magyarokat, megkedvelte az országunkat, és a magyarok is megkülönböztetett figyelemmel kisérték a császárné életútját. Úgy érezték, közülük való, egy a néppel, egyszerűbb és kedvesebb, mint általában az uralkodói családok tagjai. Sissi, miután meggyógyult, visszatért a bécsi székvárosba és elkezdett magyarul tanulni. Később aztán, egy meghatározó napon, 1866. január 8-án találkozott először Andrássy Gyula gróffal, és ez a találkozás nagy hatást gyakorolt a császárnéra. A gróffal való megismerkedése következtében erősen elkezdte támogatni a magyar érdekeket. Sosem derült ki, hogy barátság volt-e vajon mindez, vagy szerelem.

Nézzük, mit vetett be Sissi a szépségápolás terén? Sissiről tudjuk, hogy csodaszép volt, nagyon odafigyelt az alakjára, sokat sportolt, folyton diétázott; legendásan gyönyörű hajáról és karcsú derekáról ódákat zengtek. A külső egy dolog, de tenni is kell érte, így a mesélő fotók mellett szépségápolási fortélyairól is rengeteg emléktöredék, jegyzet maradt ránk. A trükkök ugyan idejétmúltnak tűnhetnek, de sosem tudni, kinek válnának be manapság. Miért ne? Egy próbát megér.

Erzsébet sokat tett bőre szépségéért. A fejlett kozmetikai ipar híján mindent kipróbált, amiről azt hallotta, hogy megőrzi a bőr fiatalságát. Az eperpakolástól kezdve a meleg olívaolaj-fürdőig minden praktikát kipróbált. Kissé bizarrnak tűnhet az a szépségápolási trükkje is, hogy bőrére állítólag esténként nyers borjúhúst tett, mert szentül hitte, hogy az puhítja a bőrt és jó mélyen felszívódnak a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok. Kipróbálnátok?

Imádta a gőzfürdőt, a melegvíz után hétfokos hideg vízben mártózott, így tartotta feszesen a testét. Heti egyszer pedig szó szerint tűzforró, illóolajos kádfürdőt vett, olyan gyógynövényeket felhasználva, amelyek csak mérhetetlenül forró vízben fejti ki hatásukat. Ezek után jött a többórás masszázs, ami fantasztikusan jótékonyan hatott Sissi egészségére és megjelenésére is. Tudta mi a jó, és meg is engedhette magának, amit mi egyáltalán nem sajnálunk tőle.

Sissiről azt hallani, hogy nagyon hiú volt: még szépsége teljében eldöntötte, hogy az öregedés első jeleinek megjelenésekor fátyol és legyező mögé rejti arcát. Bár az akkori lesifotósok mindent megtettek, hogy megörökítsék, Erzsébetnek minden alkalommal sikerült kijátszania őket. Leleményes nő volt a mi Sissink...

Visszatérve a lobbizásra, "addig járt a férje nyakára", és az ún. ischli ultimátumban szinte követelte, míg sikerült elérnie, hogy szabadon dönthessen gyermeknevelési kérdésekben és maga választhassa meg tartózkodási helyét. Mindkettőt biztosították számára. Szüksége volt egy társra, egy megértő barátnő személyében, akitől sok mindent tanulhat, így lett később Ferenczy Ida őfelsége Erzsébet felolvasónője.

1867. június 8-án, az osztrák-magyar kiegyezést követően Ferenc Józsefet és Erzsébetet Magyarország királyává, illetve királynéjává koronázták. A gödöllői kastélyt vadászkastélyként bocsátották a királyi pár rendelkezésére. Azóta is Sissi kastélyként emlegetik a csodálatos építményt. Érdemes felkeresni, ilyenkor karácsony táján még gyönyörűbb. A koronázást követőleg megszületett a királyné legkisebbik gyermeke, Mária Valéria, akiről a történelemben később szintén sokat hallhattunk.

A magyarországi millenniumi ünnepségeket követően már nem szívesen vett részt nyilvános rendezvényeken. Erzsébet hátralévő éveiben nem volt boldog, erről sokat lehet olvasni, hallani: udvarhölgye külön feljegyzésekben is megemlékezik minderről. 1898. szeptember 10-én, az említett bizalmasa és kedvenc udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében lesújtott a császárnéra. "Mi történt velem?" – ezek voltak a boldogtalan királyné, Sissi utolsó szavai.