Kisgyermekes család otthona vált a lángok martalékává a III. kerületben

"A csúcshegyi ingatlanok közül számos még az 1900 évek elején épült és kapta meg a lakóingatlani státuszt, mikor még a jelenlegi bel és külterületi szabályozások nem is léteztek. Ennek ellenére a hegy közművesítése mind a mai napig csak részlegesen történt meg" – nyilatkozta a Metropolnak a Csúcshegyi Egyesület Elnöke, Hámor Endre, aki többek között hozzátette:

"Az önkormányzat úgy határozott, hogy az ide szánt kapacitásból inkább megvalósít egy teljesen zöldmezős beruházást. Így jött létre Harsánylejtő kertváros. Ezzel a csúcshegyi családokat további évtizedekre fosztották meg a közművesítés lehetőségétől. Ráadásul ezzel párhuzamosan építési tilalmat vezettek be a geotechnikai szabályozás hiányára hivatkozva."

A környéken évek óta egyre több a tűzeset, csak november második felében négy ilyenre volt példa. A csúcshegyiek szerint, a tűzcsapok hiánya jelentősen megnehezíti a tűzoltók munkáját, valamint a lángok az ottlakók életén kívül veszélyesek a Hármashatárhegyi erdőre is.

A legutóbbi katasztrófa pár hete történt a Solymárvölgyi úton, ahol a tűzoltók is kétségbeesetten keresték a tűzcsapokat. A katasztrófában egy 2 éves korú, kisgyermekes fiatal párnak égett porrá az otthona.

A lap felkereste az óbudai önkormányzatot, akiktől a következő választ kapták:

"A harmadik kerületnek a tűzcsapok telepítésére nincs hatásköre."

Arra azonban nem érkezett válasz, hogy miért nincs közművesítve a lakóingatlanokkal ellátott terület. A lap megkereste a Fővárosi Vízműveket is.

"Bár korábban kaptunk megkereséseket a területre vonatkozó víziközmű-fejlesztési igényekről, a fejlesztés nem Társaságunk, hanem az ellátásért felelős feladata (önkormányzat – a szerk.) A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakmai álláspontja szerint, a vízművek üzemelteti a tűzcsapokat, de miután a Csúcshegyen nincs víz - amit így ún. vízhiányos területként kezelnek -, ezért a tűzoltóság az ilyen jellegű területekre vízszállító járműveket riaszt."