Rettegett Iván feleségének lenni nem volt életbiztosítás

IV. Iván, vagy ahogyan a történelemkönyvekből ismerjük, Rettegett Iván, az oroszok első cárja nem kapta ajándékba a teljhatalmat, hanem diktatorikus módszerekkel szerezte meg. Ám nemcsak uralkodását szegélyezték érdekességek, de a magánéletét is, mivel - ha hihetünk az összes híresztelésnek -

Elsőként Anasztázia Romanovnára esett az uralkodó választása, aki nyugodt természetével nagyon jó hatással volt a férjére. Az együtt töltött tizenhárom év alatt hat gyermekük született – igaz, csak kettő maradt életben –, amikor pedig az asszony meghalt, a cár szinte az eszét vesztette. Mivel úgy gondolta, hogy egy ellene tervezett merénylet során véletlenül a feleségét mérgezték meg, így mindenképpen kézre akarta keríteni a gyilkosokat, ennek érdekében pedig számos nemest megkínoztatott és megöletett – megalapozva ezzel rettegett hírnevét.

Egy évvel Anasztázia halála után azonban már fel is tűnt az új asszony a láthatáron, méghozzá egy pogány nő, Mária Tyemrjukovna személyében. A muszlim hercegnő szinte megbűvölte a férfit, aki gyorsan feleségül is vette őt. Az idegen cárné azonban nem tudta megszokni az orosz udvart, ráadásul férje első házasságából származó gyermekeit sem szívlelte. Ez a frigy nyolc évig tartott, egészen addig, amíg Mária szintén mérgezés áldozatává nem vált – itt azonban már felmerült a gyanú, hogy maga a cár akart megszabadulni így második, beilleszkedni képtelen nejétől.

A cár azonban nem maradhatott cárné nélkül, így újabb ara után nézett. A szerencsés menyasszonyjelölt, Márta Vasziljevna Szobakina azonban nem élvezhette sokáig a házasságot és az uralkodói státuszt, mivel kevéssel az esküvő után megbetegedett és meghalt. A cárnak itt már teljesen elborult az elméje, ez pedig nem kevés emberéletet követelt.

A negyedik házasságnál kissé meggyűlt az uralkodó baja az egyházzal, mivel negyedszerre nősülni nem volt ildomos akkoriban. A cár azonban hajthatatlannak tűnt, és mégis elvette Anna Alekszejevna Koltovszkaját, azzal érvelve, hogy előző házassága olyan rövid ideig tartott, hogy elhálni sem volt idő. Ez a házasság összesen két évig tartott, s mivel ennyi idő alatt nem született belőle utód, így a csalódott uralkodó kolostorba küldte Annát – szerencséjére, mert legalább így neki sikerült túlélnie rettegett urát.

A következő, bizonyítható házasságig hét esztendő telt el. Mária Fjodorovna Nagaja három évig viselte a cárné címet, és az uralkodóval kötött házasságából egy fiúgyermeket is szült, akit száműzetésben nevelt. Dimitrijt később meggyilkolták, Mária pedig, akárcsak elődje, szintén zárdában kötött ki, ahol még több mint húsz évig raboskodott. Így hiába élte túl feleséggyűjtő férjét, nem nagyon élvezhette a szabadságát.

Az, hogy pontosan mi is történt Rettegett Iván magánéletében Anna Alekszejevna Koltovszkaja és Mária Fjodorovna Nagaja között, valódi rejtély.

Állítólag Anna Alekszejevna Koltovszkaját egy másik Anna, Anna Vaszilcsikova követte, aki névrokonához hasonlóan zárdában végezte, majd rejtélyes körülmények között meghalt. Az Annákat pedig egy özvegyasszony váltotta, Vaszilisza Melentyeva, aki megcsalta a cárt, ezért végignézették vele szeretője kínzását, majd zárdába küldték, ahol – meglepő módon – váratlanul elhalálozott. Szintén a titokzatos feleségek közé tartozott Mária Dolgorukaja, aki a híresztelések szerint már elvesztette lányságát, mire a cár feleségül vette, amikor pedig ezt felfedezte az uralkodó, dühében megfojtotta hitvesét.

Öt feleség sem kevés, de ha valóban nyolc hitvest fogyasztott el Rettegett Iván, akkor bizony kiérdemelheti VIII. Henrik mellett ő is a feleséggyűjtő, sőt a Kékszakáll megnevezést is.