Mindössze 4 nap alatt vesztette el teljesen a látását Agárdi Szilvia, de nemcsak ez veszett el az életéből, hanem a barátok is. Mióta megvakult, elmaradtak mellőle az ismerősök.
"Miután teljesen megvakultam, elmaradoztak a hívások, de igaz, a koronavírus miatt sem nagyon lehetett programokat szervezni. Persze, az életem teljesen megváltozott: egyedül nem tudtam közlekedni, el kellett kezdenem vakosan élni, mindenhez segítségre volt szükségem és szépen lemorzsolódtak a barátságok. Alig maradt valaki mellettem, de ezt elfogadom, sopánkodni nem volt időm, hiszen a saját, megváltozott élethelyzetemre kellett koncentrálnom" - mondta a Borsnak Szilvi, aki szakember segítségével próbálja átvészelni ezt az időszakot.
"Rehabilitációra és pszichológushoz járok. Fontos, hogy mentálisan erős legyek. Feltárjuk, hogy milyen ember voltam akkor, amikor még láttam valamit, és hogy most milyen vagyok, mit vetítek ki másokra. Ha az ember a médiában szerepel, nem mindig lehet önmaga és én is sokszor úgy éreztem, hogy azt kell mondanom, amit mások hallani akarnak. Félig-meddig beleőrültem, hogy nem mondhatom ki, amit gondolok. De ennek ellenére is sokan eltűntek az életemből" - árulta el.
"Meg kellett szoknom, hogy reggel, délben és este is sötét van. Felébredek és tudom, hogy világosnak kéne lenni, de én sötétben vagyok. A családom mellettem áll és mindenhova elkísérnek. Mára már megtanultam egy-két trükköt a vakos közlekedésben is, de bevallom, még egy év után sem merek egyedül járkálni. Megtanultam tökéletesen járdaszegélyt követni és az órajárás szerint csiszoljuk a hallásomat, hiszen ezek tudják megmenteni az életemet" - tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.