A Sárkányok háza nem indult könnyű helyzetből, még úgy sem, hogy minden idők vitán felül leghíresebb, legnézettebb, legismertebb tévésorozata, a Trónok harca utódja. Mert bizony a Trónok harca utolsó évadai, és főleg a befejezése messze nem elégítette ki a nézőket, a színvonalcsökkenés pedig olyan tendenciának tűnt, ami könnyen folytatódhatott volna egy új sorozatban is, pláne, ha az csak az újabb bőr lehúzásának igényével készül. Szerencsére az HBO ennél igényesebb szokott lenni, és már az is sokat elárul, hogy féltucatnyi új Trónok harca-sorozatot kezdtek el fejleszteni, de közülük csak ezt az egyet tartották végül érdemesnek arra, hogy le is forgassák, és a nézők elé küldjék.
George R. R. Martin műveinek világa szinte kínálja az ún. mozgóképes univerzumépítést, ami mostanában mozis fronton is a filmipar varázsszava és elsőszámú törekvése (lásd a Marvel-filmeket). Mert Martin művei a kiszámíthatatlanul csavaros történetvezetésük és kiváló karaktereik mellett épp ebben a legerősebbek: egy komplett, sosemvolt világ kitalálásában és felépítésében, annak minden részletével, földrajzával, mitológiájával, nyelveivel, történelmével. Ennek a bizonyos történelemnek a része a Trónok harca felől nézve a Targaryen-dinasztia története is, aminek eseményei a Sárkányok házában megjelennek, mintegy 200 évvel az anyasorozat előtt játszódva.
Ekkoriban még senki nem kérdőjelezte meg a sárkánylovagok famíliájának hatalmát Westeroson, uralmuk alatt állt mind a hét királyság, a népes Targaryen-nemzetség szinte mindegyik tagja saját sárkányokon röpködött... Veszélyt rájuk nem is jelenthetett más, mint saját maguk: a sorozat történetének kezdetén a jóságos, de kissé gyenge kezű uralkodó, Viserys (Paddy Considine) drámai körülmények között veszíti el végleg a reményt, hogy a királynőjétől fiú örököse szülessen, ezért hát a trónutódlás kérdése égetővé válik. A szóba jöhető jelöltek közül azonban nem a forrófejű öccsét, Daemont (Matt Smith) jelöli ki, hanem még kiskorú, de annál talpraesettebb lányát, Rhaenyrát (Milly Alcock). Ez még csak az első dominó, ami eldől, ezek még csak a legfőbb karakterek, akik között konfliktusok támadnak – és beindulnak azok a hatalmi és személyes intrikák, amikért annyira szerettük a Trónok harcát, és amiben talán a legjobb volt az anyasorozat.
Ezeket az intrikákat és hatalmai játszmákat pedig már az eddigi két epizód alatt is messzire tudja vinni a Sárkányok háza, így némi alapozás után gyorsan belecsap az eseményekbe. Az már látszik, hogy ismét remek karaktereket sikerült megteremteni, és remek viszonyrendszert felvázolni, sőt a híres párbeszédek is újra ugyanúgy ülnek, mint a Trónok harca első évadaiban. Pedig most nem áll rendelkezésre olyan míves alapanyag: azok az évadok még Martin regényeiből készültek, és ugyan a Sárkányok házának is vannak könyves alapjai, de azok inkább csak amolyan „westerosi történelemkönyvek", mint A tűz és jég világa, illetve a Tűz & Vér, nem pedig irodalmi alkotások.
A hangulat tehát a régi, a sorozat kiállítása és jellege a Trónok harca legszebb időszakát idézi, a karakterek és színészek sokat ígérők. Több lett a sárkány, és nagyobb a Vastrón, amire mindenki törekszik, illetve már azt is bizonyosan tudjuk, hogy lesz olyan húzása is az új sorozatnak, amit a régiben nem láthattunk: egy ponton akkorát ugrik majd az időben, hogy a most tinédzser szereplőit már felnőtt színészek alakítják majd.
Ettől eltekintve viszont mintha csak a Trónok harcát látnánk egy másik korban, más szereplőkkel, de minden egyéb téren ugyanúgy, jó értelemben. Aki tehát a Trónok harca élményre vágyik újra, az nem fog csalódni a Sárkányok házában sem az eddigi epizódok alapján. Aki valami újra, kicsit másra, annak még várnia kell. Vagy a széria olyasfajta későbbi húzásaira, amiknek egyelőre nem látszik még nyoma, vagy egy következő Trónok harca-sorozatra. Arra tippelnénk, hogy lesz még olyan, miként az is biztos már, hogy a Sárkányok háza is folytatódik: az első részek rekordokat döntögető nézettsége után már meg is rendelték belőle a második évadot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.