"Sokat hallottatok arról a 15 éves fiúról, akinek az életéért 36 órán keresztül küzdöttünk. Ali családjával egy 5 emeletes épület harmadik emeleti lakásában laktak, amikor a földrengés történt. A ház összedőlésének a pillanatában már a lépcsőházban voltak, így az egész család 2-3 négyzetméteren helyezkedett el a végzetes pillanatban. A katasztrófa után 32 órával találtuk meg a családot egy igazán méltatlan helyzetben. Egymáson átesve, összeszorulva, egymásba akadva, födémek által összenyomva találtunk rájuk 6-7 méter mélyen. Hárman még éltek. Megfeszített munkával leljutottunk hozzájuk, de ami ott fogadott minket, arra nincsenek szavak.
A gyermek haldokló édesapja elzárta a testével az utat Alihoz és testvéréhez. Tudtuk, hogy rajta nem tudunk segíteni, így kerülőutat kerestünk és szép lassan elértük a gyermeket, akinek időközben a lánytestvére is meghalt. A negyedik rokonuk Alin feküdt, de ő az élettel összeegyeztethetetlen sérülései miatt azonnal meghalhatott. Testével nyomta össze a gyermeket, míg az ő testét pedig egy ajtó és több tonnányi súly nyomta.
Ali teste a holttest fogságába került, míg lábai egy áthidaló alá szorultak. Hosszú, 36 órás küzdelemmel 4 irányból próbáltuk menteni a gyermeket, akivel végig kommunikáltunk, hol nyugtattuk, hol viccelődtünk. Fogtuk a kezét, itattuk, bíztattuk, mert hittünk benne, hogy időben ki tudjuk menteni szorult helyzetből. A mentés során utolsó esélyként felmerült Ali lábainak az amputálása is, így konzultációra kihívtuk a holland csapat orvosait is, de a szűk hely miatt szerintük sem lehetett végrehajtani.
Ali 38 óra közös küzdelem után örökre elaludt....Őt nem sikerült megmentenünk"
- olvasható a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat közösségi oldalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.