Szenzáció: gyerekek fedeztek fel egy őskori barlangot

Az alábbi lenyűgöző műalkotásokat rejtő sziklaüregek a mai napig ámulatba ejtik a régészet és a történelem szerelmeseit, nem véletlenül.

Ezt a csodás, 15-17 ezer éves őskori képződményt négy gyerek fedezte fel 1940-ben játék közben a franciaországi Montignac település mellett. Több mint 600 falfestmény borítja a barlang belső falait és mennyezetét. Az alkotások nagyrészt nagytestű állatokat ábrázolnak, melyek az őskőkorszakra jellemző fauna tagjai voltak. A rajzok több generáció összefogásának gyönyörű bizonyítékai, melyek fennmaradásáért a helyi kulturális minisztérium által összeállított speciális csapatok folyamatosan ádáz harcot vívnak.

Az 1985-ben világörökségi státuszt kapott barlang Santillana del Mar történelmi városához közel található Spanyolországban. 1868-ban fedezte fel egy helybéli, Modesto Cubillas, amikor vadászat közben a sziklák között rekedt kutyáját akarta kimenteni. A barlang falán található színes, realisztikus festmények bölényeket, mamutokat, szarvasokat és vaddisznókat ábrázolnak. A régészeti vizsgálatok alapján a különleges rajzok nagyjából 35-36 ezer évvel ezelőtt készültek.

Az Akkakusz-hegység líbiai részén található sziklafestmények nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt születhettek, ám akadnak olyan részletek is, melyeket már Krisztus utánra datálnak a tudósok. A zsiráfokat, elefántokat, struccokat, tevéket, lovakat és embereket ábrázoló képeket 1985-ben a világörökség részévé avatták.

A nagyjából 9 ezer éves műalkotásokat rejtő patagóniai sziklaképződmény neve magyarul annyit tesz: „a kezek barlangja". A különleges technikával készült festményekhez az őslakosok csontokból készült csövekkel fújták a festéket a kőfalakra tapasztott kézfejük köré. A legendássá vált motívumok mellett a művészek emberek, guanakók, nanduk, macskafélék és más állatok képmásaival is díszítették a barlangot.

A Bulgáriában, Vidin megyében található barlang nemcsak impozáns cseppkőképződményeiről, hanem arról a több mint 700 festményről is híres, melyeket denevérguanóval hoztak létre őseink. A legtöbb rajz vadászjelenetet ábrázol, de akadnak táncokat, szertartásokat bemutató alkotások, illetve naptárszerű jelzések is. A legrégebbi ábrák a paleolit kései időszakából származnak, de neolit- és bronzkori festmények is láthatóak a falakon.