Föltámadott a tenger (1953)
Ez a két és fél órás filmeposz nem kisebb ambícióval dolgozott, mint hogy elmesélje szinte a teljes 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, felvonultatva történelmi személyiségek és hősök egész sorát. Mindezt nem kevesebb, mint három rendező (Nádasdi Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály) munkájával, Illyés Gyula forgatókönyvírói közreműködésével, a szereplőgárdában pedig a kor majd' összes színésznagyságával. Mindezt persze az ötvenes évek politikai akarat vezényelte történelemszemléletének és filmes elbeszélésmódjának szellemében.
Egri csillagok (1968)
A magyar történelmi filmgyártás igazi csúcskorszaka minden bizonnyal a hatvanas évek volt, amikor sorra készültek a látványos kosztümös kalandfilmek a magyar irodalom remekeiből. Ezen korszak első számú rendezőjének pedig Várkonyi Zoltán számított, aki már A kőszívű ember fiai és az Egy magyar nábob/Kárpáthy Zoltán dupla produkció révén is nagyot alkotott, de a csúcsteljesítménye kétségkívül Egri csillagok, aminek a kedvéért felépítettek egy komplett várat, amire a maga idejében több mint 9 millió mozijegyet adtak el, és ami azóta is talán az első számú magyar történelmi film.
A hídember (2002)
2,2 milliárd forint manapság is rengeteg pénz, bő két évtizeddel ezelőtt pedig még inkább az volt. A korabeli magyar filmes költségvetés mintegy tízszereséből készült Bereményi Géza életrajzi filmje Széchenyi Istvánról, aki német anyanyelvű aranyifjúból lett a legnagyobb magyar, és a nemzet sorsába belerokkanó államférfi; az életmű középpontjában pedig egy olyan szimbólummal, ami valóban filmre kívánkozik: a Lánchíddal.
Sorstalanság (2005)
Miután Kertész Imre regénye elnyerte a Nobel-díjat, és óriási nemzetközi figyelem középpontjába került, kihagyhatatlan lehetőségnek tűnt egy filmváltozat elkészítése. Az operatőrként világhírű Koltai Lajos rendezésében 2,5 milliárd forintból készült el Ennio Morricone zenéjével egy nagyszabású moziadaptáció, amiben még Daniel Craig is szerepelt, de ami az esztétizáló megközelítésével vegyes fogadtatásban részesült.
Szabadság, szerelem (2006)
A Vajna-korszak már a Vajna-korszak előtt elkezdődött: a Hollywoodból hazatért producer még csak évekkel később kapta meg kormánybiztosként a magyar filmfinanszírozási rendszer vezetését, de már 2006-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján elkészítette a hazai szuperprodukcióját. Az 1956-os eseményekről az olimpiai bajnok vízilabdacsapat nevezetes történetével összekapcsolva mesélt, Goda Krisztina rendezésében, Dobó Kata és Fenyő Iván főszereplésével.
Kincsem (2017)
Hogy mennyit változtak az idők, költségvetések és mozibajárási szokások a korábbiakhoz képest, azt jól mutatja, hogy a Kincsem már mintegy 3 milliárd forintos büdzsével lett minden idők addigi legdrágább magyar filmje hat évvel ezelőtt, 500 ezer nézőjével pedig kimondottan sikernek számított. A magyar csodaló és fiktív gazdájának története Herendi Gábor rendezésében és Nagy Ervin főszereplésével vágtatott a csúcsra.
Hadik (2023)
A Berlint megsarcoló huszártiszt, Hadik András hadicsínyének kalandos története március 9-től látható a hazai mozikban a legújabb nagyszabású magyar történelmi filmként. De rövidesen jönnek a még nagyobb produkciók: minden idők messze legdrágább magyar mozifilmje lesz az Aranybulla alkotói és a Pesti balhé író-rendező párosának készítésében érkező Petőfi-film, a Most vagy soha!, miközben készül a tatárjárásról szóló 1242 is, televíziós fronton pedig a Hunyadi- és a Tündérkert-sorozat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.