Hajszálnyira lehetünk a négynapos munkahéttől vagy a félnapos pénteki munkától

Egy miskolci mozdonyvezető pere, melyet a MÁV-Start ellen indított, minden szempontból izgalmas kérdéseket vetett fel. A munkavállaló azért döntött a pereskedés mellett, mert a cég nem adta ki a neki járó 11 órás pihenőidőt. A MÁV-Start azonban azt állítja, hogy az ügyben alkalmazandó kollektív szerződés előírja a legalább 42 órás heti pihenőidőt, amely jelentősen meghaladja az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) pihenőidőt, így döntése nem érinti hátrányosan a mozdonyvezetőt.

A Miskolci Törvényszék felfüggesztette az eljárást, majd azt kérdezte az unió bíróságától, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e, azaz lehet-e egy egységként kezelni a kettőt.

Az Európai Unió Bírósága leszögezi, hogy a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jog.

A napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra távol maradhasson munkakörnyezetétől. A heti pihenőidő azt biztosítja a munkavállalónak, hogy minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát.

Eszerint

• a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap mint naptári nap, ez a heti pihenőidő;
• a pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombat 0 óra előtt be kell fejeződnie;
• tehát péntek 13 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat.

Fodor T. Gábor munkajogász szerint ez azt jelenti, hogy le kell számolnunk az eddigi klasszikus munkarenddel.

Véleménye szerint könnyen lehet, hogy a magyar jogalkotó az ítélet után módosítani fogja A munka törvénykönyvét. Úgy véli, kézenfekvő lenne például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzíteni, így a pénteki munkavégzés nem 13, hanem 19 óráig lenne lehetséges – írja a szeretlekmagyarorszag.hu.