Így kerüld el, hogy csalók férjenek hozzá a pénzügyi adataidhoz

Magyarországon jelentősen megnőtt az elektronikus fizetéssel kapcsolatos visszaélések száma, és a csalók új célpontja a bankszámlák lettek. Az adatok szerint az elmúlt év első kilenc hónapjában a bankkártyás visszaélések száma több mint kétszeresére nőtt, és elérte a 108 ezret, ami három évnyi stagnálás után történt. A csalások miatt keletkezett kár összege meghaladta az 1,7 milliárd forintot, ami a 2021-es első három negyedévi kár több, mint a duplája.

Gergely Péter pénzügyi elemző szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a csalók már nem klasszikus módszerekkel (pl. lopással) szerzik meg adatainkat, hanem minket, bankkártya- vagy számlatulajdonosokat is cinkosukká tesznek azzal, hogy legtöbbször mi magunk adjuk meg a visszaélésekhez szükséges adatokat a bűnözőknek. Ennek köszönhetően ugyanakkor a felelősség is a miénk.

Az MNB statisztikái szerint miközben 2020-ban a bankkártyás csalásokban érintett összegnek csak az ötödét kellett kifizetniük a bankkártya-tulajdonosoknak amiatt, hogy bebizonyosodott, hogy szándékosan, vagy súlyosan gondatlan módon maguk tehetnek arról, hogy bankkártyájukkal visszaélés történt, addig tavaly a III. negyedévben a bankkártyás károk 60 százalékánál már tetten érhető az ügyfelek meggondolatlansága. Az átutalási forgalomban lényegében csak úgy következik be visszaélés, ha az ügyfél tevőlegesen tesz ezért – itt 99 százalékban a számlatulajdonos viseli a kárt.

1. Óvatosan a linkre kattintásokkal!

Az egyik leggyakoribb módszer, amellyel csalók szerezhetik meg a személyes adatainkat, hogy küldenek nekünk egy e-mailt vagy sms-t, amelyben megpróbálnak arra ösztönözni, hogy kövessünk egy linket, ami egy hamis oldalra navigál minket. Az üzenetet akár bankunk, közüzemi szolgáltató, telefonos szolgáltató, előfizetéses streaming szolgáltató vagy akár csomagküldő szolgálat nevében is küldhetik.

Ha rákattintunk egy ilyen linkre, a hamis oldalon a csalók megkérhetnek minket, hogy adjuk meg a személyes adatainkat, vagy háttérben letöltnek egy kémprogramot, amely ellopja az adatainkat. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne kattintsunk automatikusan egy linkre.

Helyette ellenőrizzük, hogy az üzenet melyik címről érkezett, és nézzük meg, milyen oldalra navigál minket a link. Ha a feladó e-mail címe nem a hivatalos szolgáltatói cím, akkor nagy valószínűséggel csalásról van szó. Az egérrel a link fölé állva meg tudjuk nézni, hogy az hivatalos oldalra irányít-e minket, vagy egy hamis oldalra. Ha biztosak vagyunk benne, hogy valóban hivatalos levélről van szó, akkor sem érdemes a linkre kattintani, hanem jobb, ha manuálisan megyünk a szolgáltatói oldalra, és onnan folytatjuk az ügyintézést.

Fontos, hogy ne hagyjuk magunkat sürgetni, és ne adjuk meg a személyes adatainkat olyan helyen, amelyet nem tudunk teljes mértékben megbízhatónak. Ha nagy lenne a baj, a szolgáltató biztosan nem e-mailben fog kérni azonnali intézkedést.

2. Soha ne adj meg olyan adatokat, ami tranzakció bonyolítására alkalmas!

Az adathalászat egy olyan csalási módszer, amely egyre gyakrabban fordul elő Magyarországon is. Ebben a csalók telefonon keresik meg a bankunk ügyfeleit, és megpróbálják megszerezni a személyes adataikat, hogy visszaéljenek velük. A csalók általában olyan adatokat kérnek, amelyekkel tranzakciókat lehet kezdeményezni, azonban a banknak csak néhány személyes adatra van szüksége ahhoz, hogy azonosítsa az ügyfelet. Soha ne adjunk ki bankkártya- vagy számlaszámot, vagy internetes vagy mobilbanki belépő kódokat telefonon.

Ha gyanús telefonhívást kapunk, akkor hívjuk fel a bankunkat a hivatalos telebank számon, és ellenőrizzük, hogy valóban az illetékesekkel beszélünk-e. Ha csalást észlelünk, jelezzük azonnal a bankunknak, hogy megelőzzük a további károkat.