"Többen vannak azok, akik nem akarnak az AI-ról tudomást venni" - Félnünk kell a mesterséges intelligenciától?

Egyes felmérések szerint a munkavállalók jelentős része (ötből három) aggódik amiatt, hogy a következő 10 évben elveszíti a munkáját a mesterséges intelligencia miatt. Hasonló arányban aggódnak amiatt is egyes ágazatokban, hogy a bérek csökkennek majd a mesterséges intelligencia miatt. Négyből három munkavállaló szerint a mesterséges intelligencia megnövelte a munkatempóval kapcsolatos elvárásokat, és több mint a felük aggódik a magánélet védelme miatt is. Ha esetleg olyan helyen dolgozunk, ahol már használják a mesterséges intelligenciát, okkal érezhetjük magunkat veszélyben.

Kutatások szerint a mesterséges intelligencia, vagyis az AI (artificial intelligence) a jövőben várhatóan több mint 300 millió munkahelyet fog helyettesíteni, illetőleg kiváltja a különféle feladatok kétharmadát. Ez a változás pszichológiai értelemben is óriási hatással lesz a munkavállalókra, attól függően, hogy lehetőséget vagy fenyegetettséget látnak-e benne.

Mit kell tudni a mesterséges intelligenciáról?

A mesterséges intelligencia egy olyan gép, amely képes tanulni, döntéseket hozni és cselekedni - ideértve különféle emberi funkciókat, például az észlelést, a gondolkodást, a tanulást, a problémamegoldást és sok más egyéb tevékenységet - akkor is, ha olyan szituációval találkozik, amellyel még azelőtt soha. Nem minden mesterséges intelligencia képes erre, ugyanakkor a körülöttünk lévő általános alkalmazások többsége - amit a nagyközönség is ismer - ma már ilyen. Az ilyen típusú AI memóriaképességgel rendelkezik, így a múltbeli információkat, tapasztalatokat használja fel a jobb jövőbeli döntések meghozatalára.

A mesterséges intelligencia végső szakasza az öntudatos mesterséges intelligencia, melynek létezése csak hipotetikus, és alapvetően a tudományos fantasztikumban és sci-fi filmekben található meg. Az ilyen AI nemcsak megérteni és kiváltani tudja majd az emberi érzelmeket, hanem akár saját érzelmekkel is rendelkezhet majd.

"Egy nem mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépes program arra van kódolva, hogy ugyanazt a feladatot minden egyes alkalommal ugyanúgy ismételje meg. Képzeljünk el egy robotot, amely egy kis drótcsík meghajlításával gemkapcsokat készít. A néhány centiméteres dróton minden alkalommal pontosan ugyanazt a három hajlítást hajtja végre. Amíg a drótot kapja, addig a beprogramozott műveletsorral folyamatosan gyártja a papírkapcsokat. Ám ha drót helyett egy darab száraz spagettitésztát adunk „neki", akkor egyszerűen elpattintja. Nem képes másra, mint a drótcsík meghajlítására. Át lehet programozni, de magától nem tud alkalmazkodni egy új helyzethez" – mondja Horváth-Takács Mónika, hozzátéve: a vezető nélküli autó megalkotásáért folytatott versenyben például egyetlen vállalat sem próbálja megtanítani a számítógépet arra, hogyan navigáljon az Egyesült Államok minden egyes útkereszteződésében. Ehelyett olyan számítógépes programokat próbálnak létrehozni, amelyek különböző érzékelők segítségével képesek felmérni, hogy mi történik körülöttük, és helyesen reagálnak a valós, új helyzetekre.

"Ezt szűk mesterséges intelligenciának vagy mesterséges szűk intelligenciának – artificial narrow intelligence, ANI – nevezik: olyan mesterséges intelligenciák, amelyeket bizonyos feladatok elvégzésére képeztek ki. Ez még mindig lehetővé tesz néhány igen lenyűgöző felhasználási módot, például az Apple Siri és az Amazon Alexa is meglehetősen egyszerű mesterséges intelligencia, mégis számos kérdésre tudnak válaszolni."

A mesterséges intelligencia már hosszú ideje az életünk része, azonban mérföldkövet jelentett, amikor 2022. november 30-án a ChatGPT a világon bárhol, bárki számára hozzáférhetővé vált. A Facebook-algoritmus ugyanakkor már jó ideje használja a technológiát, illetve az élet számos területén is fellelhető (marketing, tartalomgyártás, szövegírás, képszerkesztés, logókészítés, videójátékok tervezése, filmes hátterek fejlesztése, zenei produceri vagy éppen ügyfélszolgálati munka.)

Jogos az AI-tól való félelem?

Felismerve, hogy az AI-technológiák mélyíthetik a munkahelyi egyenlőtlenségeket, fontos, hogy a vállalatok egyenlő hozzáférést biztosítsanak. Az esetleges visszaélések miatt a vezetőknek foglalkozniuk kell az etikus bevezetéssel és a lehetséges kihívásokkal egyaránt.

"Vállalkozói körökből, illetve saját tapasztalatból mondom, hogy akik elkezdték használni az AI-t, azok átlagosan 30-50 százalékos hatékonyságnövekedést tudtak elérni. A vezetői és cégtulajdonosi réteg egyértelműen nyitottabb az AI által nyújtott lehetőségekre, hiszen elemi érdekük a folyamatok optimalizálása, automatizálása, ezáltal a költségek csökkentése és a profit növelése" – teszi hozzá a szakember.

Az AI gyors fejlődése és elfogadása azt jelenti, hogy új készségekre lesz szükségünk, míg mások elavulnak, ez pedig a munkaerő továbbképzését teszi szükségessé.

"Korábban úgy gondoltuk, hogy alapvetően az alacsonyabb műveltségi szintet igénylő munkakörök lesznek kitéve az AI forradalmának. Ami igaz is, hiszen azt látjuk, hogy a mesterséges intelligencia lassan ki fog váltani bizonyos munkaköröket mondjuk a bányászatban vagy a termelésben, a mezőgazdaságban. Ami azonban nagyon érdekes, hogy

A szakember úgy látja: a fentiek ellenére, még mindig többen vannak azok, akik nem akarnak az AI-ról tudomást venni.

"Jelenleg azt látom, hogy a legtöbb cégvezető tud róla, hogy létezik a mesterséges intelligencia, de nem tud vele mit kezdeni, nem tudja megfogni, sokszor nem tudja eldönteni, hogy valóban érdemes-e foglalkozni vele. Ami nem meglepő, hiszen napi szinten jönnek ki újabbnál újabb, AI által támogatott fejlesztések, app-ok, szofverek" – fogalmaz Horváth-Takács Mónika, aki elismeri: ő napi szinten, a munkája részeként használja az AI-t, mégis sokszor nehéz lépést tartania egy ilyen exponenciális robbanással. Hozzáteszi: havonta 2500-3000 új AI által támogatott appot, szoftvert dobnak a piacra.

Mi a jövő?

A szakember szerint az AI tovább növelheti, vagy éppen csökkentheti a meglévő digitális szakadékot. Az már csak rajtunk áll, melyik táborhoz fogunk tartozni. A tudás hatalom, a felkészültség pedig elengedhetetlen, és meg kell tanulnunk, hogy hosszú távon az lesz eredményes, aki hajlandó alkalmazkodni, kellő időt és energiát fordítani arra, hogy digitálisan is lépést tartson, profitáljon.

Horváth-Takács Mónika aláhúzza ugyanakkor, hogy az AI nemcsak munkaköröket számolhat fel, de új lehetőségeket is teremt, általa új szakmák jelennek vagy már jelentek is meg a piacon. Ilyen például az úgynevezett AI business partner vagy konzulens – vagyis olyan szakemberek, akik betekintést és útmutatást nyújtanak az AI-technológiák különböző iparágakba történő bevezetéséhez. Ide tartoznak még a prompt engineeringek, az AI-etikusok, a kiberbiztonság-analitikusok és az AI- támogatott egészségügyi dolgozók is.

A mesterséges intelligencia azonban nemcsak a munka területén, hanem a magánéletben is számos lehetőséget kínál. Vannak olyan alkalmazások, amelyek képesek levenni az utazás megszervezésének terheit a vállunkról, akár személyre szabott segítséget nyújthatnak abban, hogy a nyaralásunk során milyen érdekességeket, látnivalókat nézzünk meg, milyen éttermekbe térjünk be.

Az emberek általában félnek az ismeretlen és előre nem látható dolgoktól, ez alól a mesterséges intelligencia sem jelent kivételt. Azonban, ha szánunk arra időt, hogy a felszín alá nézzünk és meglássuk, hogy az AI hogyan segíthet minket a mindennapi életben, a gazdaságban, vagy akár az orvostudományban, hogyan javíthatja az életminőségünket, akkor ráébredhetünk arra, hogy valójában nincs mitől tartanunk.

Fontos azzal tisztában lenni, hogy

Az emberi kreativitás és a mesterséges intelligencia hatékony egyesítése vezethet hosszú távon optimális eredményekhez. A meggyőzés és a bátorítás hosszú folyamat, de a tudatosság növelése és a helyes információk megosztása hozzájárulhat ahhoz, hogy a félelem helyett az AI pozitív lehetőségeit és előnyeit helyezzük előtérbe.