Ahogy arról korábban mi is írtunk, május közepén kezdődött meg az Agrárium 2023, hazánk második legnagyobb mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása. A nagyszabású adatgyűjtés az adatszolgáltatók együttműködésének, valamint az összeírók és a szervezők áldozatos munkájának köszönhetően jelentős sikerrel zárult július 15-én. A válaszadásra felkért gazdaságok 99%-a tett eleget adatszolgáltatói kötelezettségének. Tóth Péterrel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági statisztikai osztályának vezetőjével, az Agrárium 2023 projektvezetőjével beszélgettünk.
A KSH mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajtott végre Agrárium 2023 néven, amely július 15-én ért véget. A nagyszabású adatgyűjtés célja az volt, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók számára. Az összeírás két szakaszban, teljes mértékben elektronikusan zajlott. Az adatfelvétel során országszerte mintegy 74 ezer egyéni gazdaságot és 11 ezer gazdasági szervezetet kérdezett meg a Hivatal. A kérdőíveket május 15. és 31. között online, majd június 1. és július 15. között összeírók segítségével lehetett kitölteni. A kérdezőbiztosok az ország 941 településén keresték fel azokat az egyéni gazdaságokat, amelyek nem éltek az internetes válaszadás lehetőségével.
A gazdálkodók pontos adatszolgáltatásán meglehetősen sok múlik, hiszen a mezőgazdasági tevékenységet végzők és érdekképviseleteik, továbbá a kormányzati szakpolitikusok ezen adatok alapján hozzák meg döntéseiket. „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek az összeírások elsősorban a gazdák érdekeit szolgálják, hiszen jó minőségű és pontos adatok híján nem születhetnek megfelelő és helyes döntések. Az adatgyűjtéssel tehát a hazai agrárirányítást igyekszünk ellátni „munícióval”, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a gazdák együttműködők. Az Agrárium 2023, hazánk második legnagyobb mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, kötelező jellegű volt az Európai Unió többi tagállamában is, ezáltal Magyarország elhelyezhetővé válik a nemzetközi térképen, így látható lesz az is, hogy EU-s viszonylatban hol tart a hazai mezőgazdaság. Az első adatokra szeptember közepén számíthatunk, míg jövő év tavaszára a végleges eredmények is megszületnek” – mondta el Tóth Péter.
Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében a KSH a biogazdálkodásra és a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó információkat adminisztratív adatbázisokból veszi át, így azok nem jelentek meg a kérdőíven.
„Személy szerint nagyon bízom benne, hogy miután például az agrárdigitalizáció, illetve a generációváltás kapcsán is tettünk fel kérdéseket az érintetteknek, előrelépés fog történni ezekben az ügyekben. Látható, hogy folyamatosan növekszik gazdálkodóink mezőgazdasági végzettsége, ez a tendencia vélhetően folytatódni fog, ugyanakkor fontos lenne, hogy egyre nagyobb arányban jelenjenek meg fiatal gazdálkodók az ágazatban”
A modern technológiának, az elektronikus adatfelvételnek hála az idei összeírásra jelentősen csökkentek az adatszolgáltatói és az adatfelvételi terhek, ráadásul az eredményközlés is gyorsabb lesz, hiszen az Agrárium 2023 előzetes adatait várhatóan már 2023 őszén megjelenteti a KSH.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.