Ember és mesterséges intelligencia együttélése – ezek a filmek megmutatják, mi várhat ránk

2001: Űrodüsszeia (1968)

Stanley Kubrick korszakos sci-fijének készítése idején még az űrutazás is elképesztő újdonságnak számított, de a legendás rendező már sokkal messzebbre mutató kérdésekkel foglalkozott. Például azzal, hogy miként lehet egy űrbeli küldetés legénységének életét a mesterséges intelligenciára bízni, és mi történik akkor, ha a HAL 9000 névre hallgató útitárs másképp kezd el gondolkozni arról, mi is volna üdvös a világ számára.

Szárnyas fejvadász (1982)

Ridley Scott cyberpunk látomásában a jövőbeli, neonfény áztatta Los Angeles lakói között már önálló tudattal rendelkező, hús-vér testtel rendelkező humanoid robotok is járkálnak, akiket itt replikánsoknak hívnak. A létezésüket és mozgásukat viszont még ellenőrizni próbálják a hatóságok, és a problémás egyedek nyomába Harrison Ford (a nemrégiben készült folytatásban pedig Ryan Gosling) ered – hogy a végén a saját létezésük kapcsán is megdöbbentő titkokra leljenek.

Terminátor 2. – Az ítélet napja (1991)

Az egész Terminátor-franchise a gépek és emberek közötti apokaliptikus jövőbeli háború víziójára épül, aminek hatásai a jelenben időutazó (gyilkos és/vagy védelmező) robotok révén jelennek meg. Az összes Terminátor-film közül pedig messze kimagaslik a második, és itt mutatják meg nekünk egy látomásban azt is, hogyan is zajlott ennek a háborúnak a kitörése, az a bizonyos ítélet napja.

Mátrix (1999)

Ez a bizonyos jövőbeli összecsapás a Mátrixban már eldőlt: győztek az öntudatra ébredt mesterséges intelligenciák és az általuk irányított gépek, az emberiséget pedig rabszolgasorban tartják, miközben az elméjüket virtuális valósággal kábítják el. Kevesen vállalják az átlépést a való világba, és a lázadók maroknyi csoportja a megjövendölt Egyre vár. Milyen szerencse, hogy az angol One és a Neo szavak ugyanazokból a betűkből állnak!

A.I. – Mesterséges értelem (2001)

Természetesen nem maradhat le a listánkról az a film, aminek már a címe is ugyanaz, mint cikkünk témája, pláne hogy egy kimondottan színvonalas szuperprodukcióról, az ezredforduló környékének kiemelkedő sci-fijéről van szó. Az alkotóit látva nem csoda: Stanley Kubrick tervéből Steven Spielberg készített filmet, amely ahhoz a pillanathoz visz el minket, amikor a mesterséges intelligencia először kap érzelmeket is.

WALL-E (2008)

Nem csak borús világképű disztópiák, de bájos animációs filmek is készülhetnek az AI és az emberiség közös jövőjéről. Mondjuk a Pixar remekműve pont borús jövőképpel indít, ahol az emberiség már teleszemetelte a bolygót, és csak óriásűrhajókon él tovább. De az öntudatra ébredő kis takarítórobot és az élet nyomait kutató, vele szerelembe eső szupermasina is az embereket próbálják segíteni, egy ponton pedig még a nagy előd 2001: Űrodüsszeia híres jelenete is megidéződik.

A nő (2013)

A mindennapokban használt okoseszközeink már most is rendelkeznek beépített digitális asszisztenssel, akivel akár párbeszédeket is folytathatunk. De mi történik akkor, ha ezek az asszisztensek már tudattal rendelkező AI-ok lesznek? Akkor lehet rájuk társként tekinteni, sőt beléjük is lehet szeretni akár, mint azt Joaquin Phoenix teszi ebben a különleges hangulatú romantikus moziban.

Free Guy (2021)

A cikkünk témáját tárgyaló filmek szinte csak és kizárólag az emberek szemszögéből mesélnek a jelenségről, érthető okokból. Annál izgalmasabb kísérlet viszont az, ha egy film azzal próbálkozik, hogy megértse: mi történik egy videojáték önálló akarattal nem rendelkező, csak programkódként létező figurájával akkor, ha ráeszmél a saját létezésére? Ryan Reynolds játékos humorral teli akciómenetet kanyarított a helyzetből, de nem kerülte meg a mélyebb kérdéseket sem.

A Mitchellék a gépek ellen (2021)

Igen, mára már szinte sci-fi toposz, rosszabb esetekben klisé lett a gépek és emberek közötti jövőbeli háború. A toposzok-klisék sorsa pedig az, hogy miután túl ismerőssé váltak, elkezdenek rajtuk csavarni egyet-kettőt az alkotók, vagy egyenesen kifigurázzák őket. Így történik ez az utóbb évek egyik legszenzációsabb családi vígjátékában is, ahol a rajzolt Mitchell családnak kell megmentenie az emberiséget.

Az Alkotó (2023)

Szeptember 28-tól vetítik a hazai mozik Gareth Edwards (Godzilla, Zsivány Egyes) nagyszabású sci-fijét, ami egészen egyedi látványvilággal és különleges hangulatú dél-ázsiai helyszínek kulisszái között mesél az emberek és az AI jövőbeli konfliktusáról. A címbeli Alkotó egy olyan mesterséges intelligencia, aki (ami) tömegpusztító fegyverekkel tör az emberek ellen, és a film főhősének őt kell megtalálnia. Arra viszont nem számít, hogy egy kislány formájában lel rá, az „aki" és „ami" közötti dilemma pedig nagyon nehézzé válik.