Az 50-es éveiben járó nők tényleg csapdában vannak, ami az ismerkedést illeti? A párkapcsolatokról pedig ne is beszéljünk? Nincs remény számukra? Persze, hogy van, de előbb tisztázzuk, miért gondolják sokan ebben a korban, hogy esélyük sincs párt találni.
"Az 50-es évek a senki földje, függetlenül attól, hogy házas, elvált vagy özvegy az ember. Már nem vagy igazán fiatal, de nem is vagy igazán öreg. Ugyanez a problémám vásárláskor: vagy túl fiatalosnak vagy túl öregesnek tűnnek számomra a ruhák, nagyon nehéz választanom közülük"
Egy olyan társadalomban, ahol úgy tűnik, hogy a párkapcsolat hierarchikusan a legfontosabb helyet foglalja el az életben, a legtöbben mindent megtesznek, hogy társra találjanak. Ám ha a nő túl határozott, tudja, hogy mit akar és tesz is érte, ráadásul van egy jól menő állása, klassz fizetése, mégsincs társa, akkor ott valami nagy gebasz van – gondolhatják a férfiak. Sokan megijednek a felelősségvállalástól, pedig egy párkapcsolatnak pont ez az egyik lényege. Amint kiejti a száján a nő, hogy mit szeretne a következő öt évben, lehet, a randipartner lelécel.
Pénzügyi és érzelmi függetlenség, önálló élet, hobbik, barátok és karrier – az 50 év feletti nőknek ez többnyire mind megvan. A férfiak úgy érezhetik, nem tudnak már mit adni nekik, félnek az elvárásoktól, így az elköteleződéstől is.
Egy ötvenes nő, ha már sokat csalódott, nehezen nyílik meg, nem feltétlenül barátkozik, többen karrieristák is, a háztartásvezetés a prioritási lista aljára kerül. Ha enni szeretnének, étterembe mennek, ahol pedig elkelne a férfikéz, szakembert hívnak. Azt állítják: nincs szükségük segítségre, de a lelkük mélyén vágynak a szerelmre, párkapcsolatra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.