Egyszerre nyűgözte le és kergette őrületbe környezetét a primadonna, aki a színpadon kívül is elvárta, hogy királynőként bánjanak vele

Budapesten, 1893. febr. 21-én, Hügel Hajnalka néven látta meg a napvilágot a magyar operettjátszás királynője, „A primadonna”, Honthy Hanna.

Gyerekként még nem az operett érdekelte

Nem született gazdagságba, sőt, polgári életet sem élhetett, egy VII. kerületi szoba-konyhás lakásban élt apjával, Hügel János nagyváradi születésű nyomdásszal, édesanyjával, Hanrich Emma varrónővel és a nagyanyjával. 

 a kis Hanna ruháit édesanyja készítette és foltozta, ha kellett, és új cipőre sem gyakran tellett, így volt, hogy lyukas lábbeliben járt. Amikor apja elhagyta a családot, még rosszabb lett a család helyzete, rokonok könyöradományaiból éltek, az anya és nagyanya lepedővarrásból próbálta eltartani hármukat. 

14 éves korában egy általa később mindig csak D. lovagnak nevezett nős férfi meglátta az opera balettkarában a tanulatlan kislányt. A gazdag és nős földbirtokos körülbelül 30 évvel lehetett idősebb a kamaszlánynál, de mivel nagyon megtetszett neki Hanna, hazáig követte őt, hogy aztán nagyanyjával megegyezzen egy havi összegben, amelyet onnantól rendszeresen küdött a családnak, kiemelte a tánckarból a kislányt, hogy színész- és énekleckéket fizessen neki. Ekkor még mindig Hügel Hanna volt, akit a magát mecénásaként aposztrofáló lovagja Rákosi Szidi színitanodájába járatott, majd beíratta a világhírű tenorhoz, Anthes Györgyhöz is, aki énekelni tanította a lányt. Mivel középkorú pártfogója borzasztóan féltékeny volt, Hanna mondhatni, felvigyázót is kapott maga mellé, igaz, hivatalosan a férfi német nyelvre oktatta a későbbi primadonnát. 

Hajnal Hajnalkaként szerepel a színpadokon, majd Honthy Hanna néven fut be

Amikor végre szerepet kapott, először a Népoperában, Hajnal Hajnalkaként próbált karriert építeni. Ennek érdekében átszerződött a Vígszínházhoz, de ahogy korábban, ezúttal is csak kis szerepeket osztottak rá. Nagyjából ezidőtájt ismerkedik meg dr. Halmos Géza miniszteri tanácsossal, a fiatalemberrel, aki később a férje lesz. A fiatal lány a férfiért még az addigi mecénását is leépíti, bár nincs könnyű dolga. Azonban egy okos húzással ráveszi annak volt feleségét, hogy béküljön ki a férjével, aki ezt meg is teszi, így a férfi egyre ritkábban látogatja Hannát, majd végül a kapcsolat meg is szakad közöttük. Férje, Halmos Géza javaslatára veszi fel a Honthy Hanna nevet, miután impresszáriója, Réti bácsi névmódosításra sarkallja a fiatal színésznőt. Már ezen a néven szerződik Pozsonyba, ahol primadonnaszerepek várnak rá és siker, hírnév, csillogás. Pozsony, Fiume és Szombathely után versengenek érte a rendezők és színházigazgatók, Honthy Hanna pedig választ: elképesztően magas gázsiért Debrecenben folytatja karrierjét. 

A I. világháború után ismét Pestre költözik, de a fővárosban csak szubrett szerepek várnak rá a Király Színházban, Fedák Sári, a már korosodó primadonna mellett, aki nem véletlenül hírhedt intrikáiról, ám ármányért Honthy Hannának sem kell a szomszédba mennie. Komoly párharc alakul ki a két nő között, melyből a fiatal Honthy kerül ki győztesen, az akkorra már megromlott hangú Fedák távozik a társulattól. 

Halmossal elválnak, majd hozzámegy dr. Pethő Miklós fogorvoshoz, aki hatalmas rajongója, és aki magától az első férjtől kérte meg a művésznő kezét. Mire ez megtörténik, a doktor már jó ideje a primadonna szeretője. Ám szerelem ide vagy oda, 1939-ben elváltak útjaik. 

Késői évek

A II. világháború kitörése után Honthy Hanna nem vállal szerepeket, csak 45 közepetáján tér vissza a színpadra, ám akkora már az 50 év feletti primadonnának leáldozott, ráadásul a legtöbb színház a gázsiigényét is sokallta, kivéve az állami operett igazgatónője, Gáspár Margit, aki gondolt egyet, és megkérte a Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operett szövegkönyét jegyző Békeffi Istvánt és Kellér Dezsőt, hogy alakítsanak egy kicsit a szövegen úgy, hogy azzal Honthy Hanna méltó szerepben állhasson a színház közönsége elé. A darab óriási siker lett, az operett királynője még 25 évig játszotta Madame Fleury kibővített szerepét a színházban, ahogy a szintén átírt és az eredetinél jóval nagyobb kaliberű Cecíliát is a Csárdáskirálynőben. Utóbbit több mint 1600 előadáson keresztül kellett repertoáron tartania a színháznak, sőt külföldön is rengeteget turnéztak a darabbal, hatalmas sikerrel. Olyannyira, hogy egy moszkvai előadás után, tetszésnyilvánításaként, Nyikita Hruscsov egy Moszkvicsot ajándékozott a dívának. 

Honthy Hanna, aki primadonnaként gyakran sértődött meg és mondott le aznap esti előadásokat vagy jelentett beteget, nemcsak a színpadon viselkedett az operett királynőjeként, több kollégája ki nem állhatta őt a viselkedése miatt, mások azonban emberként is rajongtak érte. Megosztó személyiség volt. Noha a művésznő a magánéletében is elvárta, hogy királynőként kezeljék, sosem feljtette el, honnan érkezett a svábhegyi villába, ahol élete végéig élt, ahogy azt sem, hogy kiknek köszönheti a sikereit. Az imádott díva a színpadról gyakran kikacsintott a közönségre, jelezvén, hogy ő azért pontosan tudja, mi a tündérmese és mi a valóság. 

Az őstehetség, aki még 70 éves korában is tánc-és énekórákat vett, 1950-ben lett érdemes művész, 1953-ban pedig kiváló művész. Szintén 1953-ban kapott Kossuth-díjat. 2016-ban avatták fel szobrát a Budapesti Operettszínházban, majd 2017-ben megalapították a Honthy-díjat is, amelyet minden évben átadnak az arra érdemes művésznek. 

Az operett királynője élete utolsó éveiben egyedül élt, de nem magányosan. Rengeteg programja volt, az utolsó pillanatig érdekelte a világ. Honthy Hanna 1978. december 30-án, 80 éves korában Budapesten hunyt el.