Magyarok, akikre nemcsak mi vagyunk büszkék, hanem az egész világ

Minden olyan magyarról, aki valamivel öregbítette hazánk hírnevét, nem tudunk írni, de kiválasztottunk néhányat közülük, akikre — ahogy az itt és most nem megemlített társaikra is — büszkék lehetünk.

Magyar orvos, biokémikus, a Nobel- és Kossuth-díjas Szent-Györgyi Albert

Budapesten született, 1893. szeptember 16-án, anyai ágon a híres Lenhossék orvosdinasztia leszármazottjaként. Orvosi diplomáját 1917-ben szerezte meg a Budapesti Tudományegyetemen. Az első világháború után kutatóként dolgozott Németországban és Hollandiában. 1927-ben fedezte fel a mellékvesében a hexuronsavat, amelynek tanulmányozására a Cambridge-i Egyetemre nyert ösztöndíjat.

 1940–41-ben a a mai Szegedi Tudományegyetem elődjének, a Horthy Miklós Tudományegyetemnek az első rektora lett. A másodi világháborúban részt vett az ellenálási mozgalomban, emiatt a német megszállás után bújkálásra kényszerült. A háború után a demokratikus berendezkedés reményében közéleti szerepet vállalt, ám a kialakult politikai helyzet miatt az USA-ba emigrált, Massachusettsben telepedett le, ahol létrehozott egy alapítványt, amely az izomműködést vizsgálta, majd rákutatóként tevékenykedett. Számos érdemet és elismerést kapott, viszont ő az egyelen magyar tudósunk, aki itthon kutatási eredményeiért vehette át a Nobel-díjat.

Csíkszentmihályi Mihály, a flow-elmélet megalkotója

Ugyan Fiume nem tartozik Magyarországhoz és világhírű, magyar származású pszichológus, pszichiáter, Csíkszentmihályi Mihály születésének idején, 1934-ben még Olaszország része volt, a flow-élmény meglakotója magyar szülőpár gyermekeként látta meg a napvilágot. Mindig is pszichológus akart lenni, ezért az Egyesült Államokba ment egyetemre, tanulmányait elvégezve a Chicagói Egyetemen dolgozott, később a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének és a Lake Forest College szociológia és antropológia intézetének vezetőjeként tevékenykedett, majd a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment tanszék professzora volt. 

60 éves volt, amikor az első tudományos jellegű könyve megjelent a témáról, és azonnal óriási népszerűségre tett szert. Kaliforniába költözött, ahol tovább kutatta a flow élményt, amely az embert boldoggá, elégedetté és erősség teszi, ezen kívül a tehetség és kreativitás, valamint a fejlődés- és neveléslélektan volt a szakterülete. Csíkszentmihályi Mihály megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is, 2021. október 20-án bekövetkezett haláláig. 

Az op-art legjelentősebb képviselője, Victor Vasarely

Csiszár Győzőként, Pécsett látta meg a napvilágot 1906. április 9-én Csiszár Anna és Vásárhelyi Győző Lajos főpincér gyermekeként, apja vezetéknevét 1908-ban, a család Budapestre költözésekor kapta meg. 1925-ben egy ideig orvostanhallgató volt, de tanulmányait abbahagyta, hogy Podolini-Volkmann Artúr Szabad Képzőművészeti Rajz- és Festő- iskolájában ismerkedjen meg a festészet alapjaival. 1929-ben beiratkozott Bortnyik Sándor Műhelyébe, ahol reklámgrafikát, tipográfiát, modern designt, film- és színpadművészetet tanult, és ahol találkozott későbbi feleségével, Spinner Klárával. 1930-ban Franciaországba emigrált. 1941-ben kezdett festeni, a hosszú évtizedek alatt több korszakot is megél.

 1970. június 5-én megnyitotta a dél-franciaországi Didaktikai Múzeumát, 1976 Aix-en-Provence-ban a tervei alapján épült fel a Vasarely Alapítvány – Építészeti Központ, ugyanebben az évben, július 14-én megnyílt a pécsi Vasarely Múzeum. 1987-ben Óbudán, a Zichy-kastély déli szárnyában újabb Vasarely Múzeum jött létre. A világhírű magyar művész, Victor Vasarely 1997. március 15-én, 91 éves korában, Párizsban hunyt el.

A legrangosabb amerikai újságírói díj névadója és a botránysajtó kitalálója, Joseph Pulitzer 

Makón, magyar szülők gyermekeként született a kis Pulitzer József, akinek minden vágya az volt, hogy katona legyen, ám ezt a gyenge egészsége és a rossz látása nem tette lehetővé. Megpróbálkozott a francia idegenlégió mellett más hadseregekkel is, de mindenhol visszautasították, kivéve a hamburgi amerikai hadsereget, így 17évesen, anyja akarata ellenére Amerikába vándorolt, és részt vett az amerikai polgárháborúban. Leszerelése után Missouri állambeli St. Louisban telepedett le, ahol 1868-ban felvették a német nyelvű Westliche Post című napilaphoz. Ezzel újságírói és politikai karrierje is beindult. 1872-ben megvette a Westliche Postot, majd a St. Louis Dispatch is az övé lett, a két lap összevonásával jöt létre a St. Louis Post-Dispatch, amely a mai napig a város napilapja. A New York World megvásárlásakor még csak 36 éves, de már dúsgazdag. Innen indította el Nellie Bly oknyomozó újságírói karrierjét, sőt, magát a műfajt is. Az úgynevezett sárga-újságírás, mai nevén bulvár is a nevéhez kötődik. 

A róla elnevezett Pulitzer-díjat, amely az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, csak amerikai napilapok és hetilapok újságírói kaphatják meg. A díjat a Columbia Egyetem Újságírói Főiskolájában adják át, ami az egyik legnagyobb presztízsű újságíró-iskola a világon, és amelynek létrehozása Pulitzer József anyagi támogatásával jöhetett létre. 

Gábor Zsazsa, a Golden Globe-díjas színésznő, szexszimbólum, az egyetlen magyar világsztár, akinek csillaga van a Hollywoodi Hírességek Sétányán

Gábor Sári 1917. február 6-án született Budapesten, keresztnevét Fedák Sári után kapta. Pályafutását az 1936-ban elnyert Miss Hungary cím indította be. Ebben az évben utazott Bécsbe, ahonnan meghívást kapott egy operett szubrett szerepére. 1941-ben költözött Hollywoodba, ahol hamar hírnevet szerzett magának, nemcsak vitathatatlan színészi tehetségével, de szépségével és botrányaival is. 1989. június 14-én megvádolták, hogy igazoltatásakor megpofozott egy Beverly Hills-i rendőrt. Három nap börtönbüntetésre, valamint 13 ezer dollár bírságra ítélték. Az eset egy jelenet erejéig bekerült a Csupasz pisztoly című vígjátékba is, amelyben a színésznő önmagát játszotta el. Több híres milliomossal kötött házasságot, kilencszer mondta ki a boldogító igent, hét válása volt és egy érvénytelenített házassága. Utoljára 1986-ban ment férjhez Frédéric Von Anhalt német üzletemberhez, akinek hercegi címe révén hercegné lett. Egy lánya született. Gábor Zsazsa 2016. december 18-án hunyt el Los Angelesben, örök nyugalomra is ott helyezték. Végül hamvainak egy részét sikerült Magyarországra hozatni, és 2021. július 13-án Budapesten a Fiumei Úti Sírkert művészparcellájában elhelyezni. 

Terminátor, Rambo-filmek, Die Hard, Evita, és még hosszan sorolhatnánk Andy Vajna filmjeit

Vajna András György élete Budapesten indult 1944. augusztus 1-én. 1956-ban mindössze 12 éves volt, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével egyedül menekült az Amerikai Egyesült Államokba, ahol később újraegyesült a családja. Miután a Kaliforniai Egyetemet otthagyta, fodrász és parókakészítő volt Hongkongban, később mozikat működtetett és filmforgalmazással foglalkozott. Cannes-ban megismerkedett későbbi üzlettársával, akivel 1976-ban létrehozták közös cégüket, a Carolcót. Első jelentős filmje az 1981-ben készült Menekülés a győzelembe volt, amelyet John Huston rendezett, és olyan sztárokat vonultatott fel a főszerepekben, mint Michael Caine, Sylvester Stallone és a futballsztár Pelé. A nemzetközi hírnevet a Rambo hozta el számára, amely Sylvester Stallone máig legsikeresebb filmjeinek egyike. Arnold Schwarzeneggerrel a Vörös zsaruban dolgozott először, de barátjával több közös filmet is forgattak együtt, mint az Emlékmás vagy a Terminátor 3 — A gépek lázadása. 

Egy gyermeke született az első házasságából, ám fia, Justin 27 évesen öngyilkos lett. 2011-ben Andy Vajna lett Magyarország filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, közreműködésével jött létre a Magyar Filmalap és egyik alapítója az etyeki Korda Filmstúdióknak is. 2019. január 20-án, 74 éves korában hunyt el, Budapesten.