Ha esküvő, akkor fehér ruha? De vajon miről álmodik a nő? - a híres divattörténész most elárulja a titkot

A menyasszonyok fehér vagy színes ruháját változatos kellékek kísérték.
Schumy Csaba
menyasszony esküvő az esküvő hete trendek
Női szerepek. Féltve őrzött ruhák. Álomszép kiegészítők. Vajon hogyan változott az évek alatt az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony? Mit lehet tudni a régi menyasszonyi ruha trendekről? A témában és a Magyar Menyasszony című kiállítás kapcsán dr. Simonovics Ildikóval, divattörténésszel és a tárlat főkurátorával beszélgetett a Life.hu.

Több száz nő története elevenedik meg az egyedülálló, a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású tárlatán. A kiállításban 500 évre visszamenően irányították a figyelmet a nők társadalmi helyzetére, szerepére, személyes történeteiken és házasságaik bemutatásán keresztül. A régmúlt trendjeiről, a nő szerepéről alkotott képről, a változásokról dr. Simonovics Ildikó, a tárlat főkurátora mesélt a Life.hu-nak. 

Egy hely, ahol a nő került fókuszban

A Magyar Menyasszony kiállítás egy közösségi aktivitásra és gyűjtésre épülő tárlat. Nem csak a Nemzeti Múzeum több száz darabos tárgy együtteséből válogattam, a közösségünk által őrzött személyes tárgyak, történetek is bekerültek

 – magyarázta a kurátor.

magyar menyasszony kiállítas
A sokszínűség fontos. A kiállítás kortárs művészek kritikai reflexióinak is helyet ad
Forrás: Schumy Csaba

A kiállítás a hagyomány szerinti esküvői öltözeteket mutatja be. Ildikó elmondta, hogy már régen tudta, hogy a fókuszban leginkább a nő áll számára, az esküvő és a házasságkötés csak egy apropó arra, hogy női történeteket mutasson be. Sokféle sors elevenedik meg az ismerkedéstől a házasságkötésig vezető utat végigjárva, elrendezett és szerelmi házasságokról, tragédiákról és hollywoodi álmokról  szóló történeteket olvashatunk az 500 év 50 történetnek szentelt teremben, ahol mindenféle társadalmi rétegből származó, különböző vallási felekezetű, és etnikai hovatartozású asszonyok jelennek meg. A sokszínűség fontos. A kiállítás kortárs művészek kritikai reflexióinak is helyet ad. 

Erősek voltunk, vagyunk, leszünk, mi nők

A nők általában arra törekednek, hogy az esküvőjük napján tökéletesen nézzenek ki, tündököljenek, mint egy királynő. Ma, akár az elmúlt 15 évben kiemelt figyelmet szentelnek a menyasszonyok ennek az alkalomnak. Egy egész iparág épült erre az elmúlt 120 évben.

– Az esküvő témáját azért tartottam sikeres közösség építő és közönséget vonzó témának, mert még az is,aki nem akar házasodni, tud csatlakozni szülei, nagyszülei, dédszülei esküvői fotóival, emlékeivel, történeteivel. Régebben nem volt általános a fotózkodás, így leginkább csak nagyobb eseményekről, főként házasságkötésről készültek képek – emelte ki a divattörténész.

A Magyar Menyasszony kiállítás nem rózsaszín mázzal leöntött esküvői ruha tárlat. Nőkről szól, akik küzdöttek, szerettek, szültek, építettek. Megéltek örömöt, bánatot, tragédiát, elszenvedték az elmúlt évszázadok történelmét, a hagyományos társadalom által rájuk szabott női szerepet és sorsot, háborúkat, pandémiát.

Sokan nosztalgiáznak, hogy milyen jó lett volna egy régi korban élni. Én biztosan nem szeretnék. Nyilván izgalmas dolog az időutazás, pár percre, néhány órára, esetleg egy két napra bele is kóstolnék, de huzamosabban akkor élni nem szeretnék. Legyünk nagyon hálásak azért, hogy ma élünk

 – emelte ki Ildikó.

Régebben mások voltak a higiénés szokások, nem voltak ilyen korszerű eszközök, gyógyszerek, mint manapság. Az orvostudomány, a technológia rengeteget változott jó irányba. A mesterséges intelligencia hosszú távú hatásait ugyan nem tudjuk ténylegesen felmérni, de az biztos, hogy a túlélési esélyeink sokkal nagyobbak, mint régen voltak. Illetve az sem mellékes, hogy ma a nők egyenjogúak a férfiakkal, saját maguk dönthetnek a sorsukról, nem gyámkodnak rajtuk apáik és férjeik. Ezt mi természetesnek veszünk, pedig nem az, rengeteg nő és férfi küzdött hajdanán és más kultúrákban még ma is.

rengeteg nő és férfi küzdött hajdanán és más kultúrákban még ma is
Rengeteg nő és férfi küzdött hajdanán és más kultúrákban még ma is
Forrás: Schumy Csaba

„Ne divatból házasodjunk…”

A házasság régen nem két embernek, hanem két családnak az érdekszövetsége volt. A királylányok voltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, hiszen sok beleszólásuk nem volt, hogy kihez adják őket hozzá. Voltak akár nyelvi problémák is.

A jelenben mi már gondolkodhatunk sorsunkról, alakíthatjuk azt, önrendelkezőek vagyunk. Ehhez kellett az, hogy tanulhassunk felsőbb iskolákba és dolgozhassunk, önálló egzisztenciát alakíthassunk ki. Így már nincs szükségünk arra, hogy apukánk döntsön arról, hogy kihez menjünk férjhez. Manapság köthetünk szerelmi házasságot, de érdekszövetséget is, viszont ez már teljes mértékben a mi döntésünk. Teljesen más érzés társul így magához a házasságkötéshez és menyasszonyi ruhához, mint a régi időkben. 

Ne divatból házasodjunk, tudatos döntéshozatalunkkal tisztelegjünk azon nőtársaink előtt, akik rengeteget küzdöttek magukért és értünk.. Éljük meg a házasságkötés pillanatát. Értékeljük a jelent

 – hívta fel a figyelmet a divattörténész.

A nők társadalmi szerepe rengeteget változott az évek során. Ahhoz képest, hogy a nőket adták-vették régen, eljutottunk a fogamzásgátló bevezetésén és a szavazati jogon át Karikó Katalin Nobel-díjáig. Az önrendelkező nő megszületett. 

 Nem mindig a fehér dominált

A menyasszonyi ruha színe nem mindig volt fehér. A Mária királyné, Thököly Éva esküvői öltözeteként számon tartott kreációk színesek – fejtette ki a kurátor.

Az esküvői ruhák általában követték a korszak éppen aktuális divatirányzatát és sziluettjét. Nem képeztek egy külön típust, inkább a napszaktól függtek. A 16., 17. és 18. században az esküvők általában délelőtt voltak. A királyi és főúri házasságkötések több napszakot is átöleltek. Több öltözet is szerepelt ezeken az eseményeken.

–A nagy nemzetközi múzeumi gyűjteményekben láthatunk példát  16. és 17. századi fehér menyasszonyi ruhákra, de nem ez a jellemző – emelte ki Ildikó.

A főúri menyasszonyok a 18. században kezdték el viselni a fehér, fehér-ezüst, ezüst ruhát. A fehér nem csak a szüzességnek és a tisztaságnak a jelképe, hanem a gazdagságé is. A nemes anyagok fehérítése nagyon drága eljárás volt. Hamar koszolódott, sokszor csak egyszer használták.  Ezt csak a legtehetősebb családok engedhették meg maguknak. 

A fehér nem csak a szüzességnek és a tisztaságnak a jelképe, hanem a gazdagságé is
A fehér nem csak a szüzességnek és a tisztaságnak a jelképe, hanem a gazdagságé is
Forrás: Schumy Csaba

A fehér ruha története

A máig érvényes toposz

A  18-19. század fordulóján, a korszak női divatja az antik görög és antik római márványszobrokat és azok lepelruháit vette inspirációul. Minden nő fehér ruhát hordott, éjszakára, nappalra, alkalomra és a mindennapokban is. A fehér divatszín lett, ami nem csak a  főurak, de a cselédlányok körében is elterjedt. Egyre többen választották az 1800-1830-as években  esküvőre is a fehér színt. 

1840-ben Európa legnagyobb hatalmú uralkodója, Viktória brit királynő, a szokásos udvari díszruha, királyi pompa, korona és bíbor bársony helyett fehér selyematlasz ruhát, narancsvirág koszorút és a fátyolt választott. Ezzel azt kívánta mindenki tudomására hozni, hogy nem uralkodóként, hanem szerelmes hitvesként mondja ki a boldogító igent Albert főhercegnek. Az egész nyugati világban ennek híre kelt és onnantól kezdve ez egy máig érvényes toposz lett.

A menyasszonyi ruha trendek a mindenkori divathoz igazodnak. A századfordulón S vonalú nappali ruhákra emlékeztettek, az elektromos áram bevezetését követő évtizedekben már estélyi ruhaként is funkcionáltak, így kivágottak lettek és csillogó gyöngyök, rojtok, kövek díszítették. A húszas években a menyasszonyi ruha szoknyája is térdig rövidült, a harmincas évek nádszálnál is karcsúbb sportladyjei ismét hosszú, uszályos alkalmi ruhákban, vagy magyaros öltözetekben álltak oltár elé. A hatvanas évek fiatal divatja a menyasszonyoknál is forradalmi változást hozott. Láthatunk minit, nadrágot, horgolt ruhát, de egyszerű szoba kosztümöket is.

Mi kellhet még a nőknek?

A menyasszonyok fehér vagy színes ruháját változatos kellékek kísérték. Ezek nemcsak a szüzesség és a menyasszonylét, valamint az esküvői ceremónia vallási rituáléjának fontos szereplőiként voltak jelen, hanem az aktuális kor divatjának lenyomataiként is

 – mesélte a kurátor.

Szemre való fejrevalók - kalapok, apró fejfedők, turbánok - és az ara lábát ékesítő színben és anyagban a ruhához, vagy a többi kellékhez igazított lábbelik, ékszerek, a dekoltázst takaró kendők, csipkeköpenyek, kesztyűk, harisnyák és alsóneműk, valamint az angolszász kultúra terjedésével a “valami kék, valami régi, valami kölcsönvett, valami új” darabok egészítik ki a tökéletes esküvői viseletet. 

A menyasszonyok fehér vagy színes ruháját változatos kellékek kísérték.
A menyasszonyok fehér vagy színes ruháját változatos kellékek kísérték. 
Forrás: Schumy Csaba

A 20. század második felétől egyre inkább fő szempontja lett az öltözködésnek, a kényelem és a praktikum. Ez a menyasszonyi ruhákra csak egyes évtizedekben hatott - például a hatvanas-hetvenes évek szobakosztümjeire, a kabát- és ingruhákra és az alkalmivá is tehető mini- és hurkolt ruhákra. Ennek eredményeképpen láthatunk a menyasszony kezében a hetvenes évektől egy új kelléket, a kis kézitáskát. 

Hosszú évek alatt, rengeteg változást követően jutottunk el a jelen divatjához. A 2024-es esküvői divat izgalmas és sokszínű, még nem látott trendeket hozhat magával. Az idei, új trendek között szerepelnek nadrágos, de kifinomultan nőies esküvői ruhák és a hangsúlyos, puffos ruhaujjak. Jellemző a 2024-es esküvői divatra a minél több bőrfelület mutatása, így népszerűvé váltak az áttetsző anyagokból készült ruhák is. A kiegészítők is fontos szerepet kapnak idén, ugyanis a minimalista ruhák továbbra is hódítanak, ezeket egy fejdísszel vagy tiarával dobhatják fel a menyasszonyok. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.