Kertészkedés májusban: összegyűjtöttük a legfontosabb teendőket

1.

Ültessük el az egynyári virágokat!

A hosszú, szürke, hideg tél után felüdülést jelent a gyönyörű egynyári virágok látványa, melyek szirmaikkal egészen őszig feldobják az ágyásokat. Sipos József növényorvost kérdeztük, mire figyeljünk az ültetés és gondozás során.

2.

A kertünk napos oldala
Ültetés előtt vegyük figyelembe, milyen területre fogjuk helyezni a növényeket, és ennek megfelelően válasszunk az árnyékot, félárnyékot vagy napos helyet kedvelő növények közül. Árnyékos területre ideális választás lehet a díszcsalán, fuxia és gumós begónia. Félárnyékos helyen jól érzi magát a pistike, bársonyvirág, verbéna és lobélia. A muskátli, paprikavirág, tápika, petúnia és mézvirág szereti a fényt, ezért a kert napos részére ültessük őket.

3.

Májusi fagyok nagy károkkal 
 

 Arra figyeljünk, hogy mivel mediterrán vidéken őshonosak, ezért a kiültetésüket csak a májusi "fagyosszentek" után javasolt elvégezni, amikor már éjszaka sem megy fagypont alá a hőmérséklet. Ha túl korán ültetjük el őket, gyökereik megfagyhatnak, palántáink legyengülhetnek, és nagyobb eséllyel támadhatják meg őket különféle betegségek és rovarkártevők.

4.

Vessük el a magokat! 
Az egynyári növényeket könnyen szaporíthatjuk magvetéssel is. Ehhez jó minőségű, apró morzsás magágyat kell készíteni, és fontos, hogy nem szabad mélyre vetni. A magokat egyenes sorokba szórjuk, és ha túl sűrűn kelnek ki, kézzel, a megfelelő távolságra ritkítsuk ki az állományt, hogy elegendő helyet biztosítsunk a növények fejlődéséhez.

5.

A palántával időt nyerünk

Palántáról ültetve kevesebb gondozással gyorsabb eredményeket érhetünk el, mivel már fejlettebbek és erősebbek a növények, mint a magról vetett változatok. 

 A gyengébb minőségű palántára jellemző, hogy megnyúlt, halványzöld színű, valamint sérülések vagy betegség jelei láthatóak rajta.

6.

A föld a lelke mindennek

A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, morzsalékos és könnyen felmelegedő talaj segíti a növények fejlődését. Az új ágyások kialakításánál általános virágföldet is használjunk, a kerti talajban ugyanis kártevők, fertőzést hordozó élő szervezetek lehetnek. A virágzást magas foszfor, kálium és kén tartalmú tápelemekkel serkenthetjük.

7.

Elszívják a táplálékot

Ültetés előtt ne feledkezzünk meg az alapos gyommentesítésről sem. Ha a növények környezetében gyomok burjánzanak, azok elszívhatják a szükséges tápanyagot és vizet, ami negatívan befolyásolhatja a növekedésüket és virágzásukat. 

8.

Fúrjunk lyukat a földbe

Az ültetéshez használjunk ültetőfúrót, így még a kemény talajba is könnyebben fúrhatunk lyukat a palánták számára. Körülbelül 5-8 cm mély ültetőlyukat ássunk, amilyen mélyen a palánta gyökerei a cserépben voltak. Ha ennél mélyebbre ültetjük, könnyebben elpusztulhat, míg ha túl sekélyre, kiszáradhat, és ki is dőlhet majd a földből.

9.

Tartsunk távolságot!

Az ültetési távolság függ a növények végleges méretétől. Kisebb virágok, mint például a pistike, paprikavirág, bársonyvirág esetén célszerű 15x15 centiméteres sor- és tőtávolságot hagyni egymás között. Magasabb vagy terjedelmesebb növények esetén, például muskátlinál, begóniánál törekedjünk a nagyobb, akár 40-60 centiméter távolságra is, hogy a növények megfelelő körülmények között fejlődhessenek.

10.

Kövessük a mintát

A hagyományos módszer helyett némi kreativitást is érdemes bevetni az ültetés során. Ha például kör vagy csepp alakú elrendezésben, félkörben, vagy éppen geometriai mintákat követve ültetjük el a növényeket, lenyűgöző látványt érhetünk el. Még változatosabbá tehetjük a kertünket, ha az ágyásban több különböző fajtát is elhelyezhetünk, figyelembe véve a tervezett magasságukat és a virágok színét.

11.

Vízre szomjaznak

A növények könnyen kiszáradhatnak a hőségben, ezért rendszeres öntözésre van szükségük. Vízigényüket tekintve eltérhetnek egymástól, de általánosságban elmondható, hogy akkor öntözzünk, amikor a földjük kissé kiszáradt. A legjobb, ha a kora délelőtti vagy kora esti órákban, állott vízzel vagy esővízzel locsoljuk úgy, hogy a kannából lassan folyatjuk a vizet a tövekhez. Ha így öntözünk, akkor a túl hideg vagy épp túl meleg víz okozta levélkárosodást is elkerülhetjük.

12.

Tavaszi vitaminboma

 A legtöbb tápanyagot a futó muskátli, csüngő petúnia és csüngő verbéna igényli, ezért ezek öntözővizéhez heti két alkalommal is adhatunk folyékony tápoldatot. Hosszabb időre biztosíthatjuk a tápanyag utánpótlást táprúddal, vagy műtrágya granulátummal is.

13.

Védjük a kiszáradástól

Nem csak a virágágyások, de a cserépben lévő növények földjét is takarhatjuk fakéreggel, szalmával vagy faforgáccsal. A mulcsréteg hosszabb ideig nedvesen tartja a földet, csökkenti az elpárolgott víz mennyiségét, valamint óvja a földet a tűző naptól, ezzel is lelassíthatjuk a föld kiszáradását.

14.

Így hoz több virágot

Szedegessük le a beteg, elszáradt részeket és elnyílt virágokat, ezáltal tudjuk serkenteni a virágzást. Az elnyílt virágok eltávolítása azért is fontos, mert elvonják a növénytől a tápanyagot. Ha a növények megnyúlnak és kevesebb virágot hoznak, időnként érdemes visszavágni a hajtásokat, ezzel dúsíthatjuk, újra virágzásra bírhatjuk őket.

15.

Támadnak a kártevők!

A csapadékos időszak fokozza a gombák, baktériumok jelenlétét, a száraz, meleg idő jobban kedvez a kártevőknek. Gombás megbetegedések ellen könnyedén védekezhetünk növényvédő szerekkel, míg ha levéltetveket látunk rajtuk, töröljük le mosószeres vízzel, majd utána permetezzük le káliszappannal vagy rózsaolajjal. Néhány nap múlva érdemes ismét ellenőrizni a növényt, és ha szükséges, ismételjük meg a folyamatot.