A romantika fővárosaként is gyakran emlegetik a francia fővárost, amely turizmus szempontjából a legnépszerűbb úticélok között szerepel. 2024-ben az olimpiai és paralimpiai játékoknak is helyet adó adó városról azonban nem csak a szerelem jut az eszünkbe, a párizsi látványosságoknak az egész világ a csodájára jár, ám Párizsban sokkal több van, mint a Louvre és az Eiffel-torony.
Minden városnak megvannak a maga titkai, nem kivétel ez alól a 2024-es olimpia helyszíne, Párizs sem.
Párizs 1900-ban és 1924-ben is megrendezhette az olimpiát. Az olimpiai játékokat 1896-ban avatták fel, de az 1924-es párizsi rendezés jelentős fordulatot jelentett az esemény népszerűségében. Az olimpia hivatalos honlapja szerint: „A résztvevő nemzeti olimpiai bizottságok száma 29-ről 44-re ugrott. Ezt az újdonsült népszerűséget több mint 1000 újságíró jelenléte is megerősítette”.
A Champ de Mars néven ismert, az Eiffel torony előtt elterülő park Párizs legnagyobb nyilvános zöldterülete. Az ikonikus turisztikai látványosságot azonban egykor a francia hadsereg gyakorló- és felvonulási terepként használta. A park a háború római istenéről kapta nevét, ami magyarul „Mars mezeje”. A terület a francia forradalom idején halálos áldozatokat is okozó, véres eseménynek adott helyszínt: 1791-ben a tömeg itt csapott össze a város nemzeti gárdájával.
Párizst a Szajna partján alapították az i.e. 3. században. A folyó azóta is fontos szerepet játszik a város történelmében, mivel a régió kereskedelme, halászata és közlekedése szempontjából kulcsfontosságúvá vált. Nem véletlen, hogy bármilyen Párizsban játszódó történetben, legyen az film vagy könyv, a Szajna főszerepet kap.
A Szajna menti településnek eredetileg más neve volt. Lutetia Párizs eredeti neve, ami latinról fordítva „vízlakót/mocsárlakót” jelent. A várost a parisii nevű gall törzs lakta, mielőtt a Római Birodalom az első században meghódította. Az Encyclopedia Britannica szerint csak a negyedik század elején kezdték Párizs néven emlegetni.
A város alatt található párizsi katakombák igazi turisztikai látványosság. Az emberi maradványok gyűjtése a francia fővárosban a tizennyolcadik század végén kezdődött, amikor a kormányzati tisztviselők aggódni kezdtek amiatt, hogy a helyi temetők közegészségügyi problémákat okozhatnak a városban. A kormány ezért úgy döntött, hogy az emberi maradványokat a város alatti alagutakban helyezik el, és a csontokat úgy halmozzák fel, hogy azok a teljes teret kitöltsék. A turisták ma már látogathatják a területet, amely olyan híres személyiségek végső nyughelye, mint a két francia forradalmár, Maximilien Robespierre és Jean-Paul Marat.
Az 1926-ban megnyitott párizsi nagymecsetet eredetileg a francia gyarmati korszakban építették, amikor rengete muszlim bevándorló érkezett Észak-Afrikából Franciaországba. Elsősorban az első világháborúban, a francia hadseregben elesett muszlimok elismerésére hozták létre, a Franciaországért kiontott muszlim vért jelképezte.
A súly mérésére szolgáló metrikus rendszer szabványosítására létrehozott prototípus, a kilogramm. A szabvány, amely egy 1889-ben platina-irídiumból készült mérőeszköz, és amely az összes többi hasonló eszköz alapja. A kilogrammot a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal páncéltermében őrzik Párizs nyugati külvárosában, Saint-Cloudban.
Párizs kultúrája különbözik Franciaország többi részének kultúrájától. Párizs lakossága erős és sajátos identitástudattal rendelkezik, ezért gyakran „ploucs”-ként emlegetik a nem párizsiakat, ami egy enyhén becsmérlő kifejezés, amelyet a nem párizsi franciák és a nem franciák megnevezésére használnak. A szót az Emily Párizsban című sorozat tette széles körben ismertté: a történetben az amerikai főszereplőt nevezik így párizsi kollégái.
A Louvre a világ leghíresebb műalkotásainak ad otthont, köztük a Mona Lisának, a Milói Vénusznak és a Medúza tutajának is. A múzeum honlapja szerint 2023-ban 8,9 millió látogatója volt, ezzel a számmal a párizsi Louvre a leglátogatottabb múzeum a világon.
A 1789. július 14-én megrohamozott Bastille, ahonnan a francia forradalom elindult, a forradalmi kormány nem sokkal később lerombolta. A forradalom története iránt érdeklődők azonban még mindig megtekinthetik Bastille börtön maradványait a Párizs központjában található Henri Galli téren, egy parkban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.