A teszt egy úgynevezett kognitív reflexiós teszt (CRT), amely három matematikai alapú kérdésből áll. A feladatsor célja, hogy kiderüljön, az ember képes-e figyelmen kívül hagyni a kezdeti zsigeri reakcióját egy racionálisabb gondolkodási folyamat javára. Elsőre sokan azt feltételezik, hogy a válaszok egyszerűek, de a Yale Egyetem professzora, aki a vizsgát megalkotta, arra figyelmeztet, hogy a látszat bizony csal.
Shane Frederick professzor 2005-ben hozta létre a CRT-t, és a diákok mindössze 20-40 százaléka ment át a vizsgán. A matematikai feladatsorok azért hasznosak a logikus gondolkodás fejlesztésére, mert elősegítik az agyi stimulációt, és fejlesztik a vizuális és térbeli gondolkodási képességeket. A CRT egy személy kognitív képességeit méri azáltal, hogy felméri, képes-e elnyomni a spontán — rossz eredményre vezető — válaszokat, hogy átgondolt és megfontolt válaszokkal helyettesítse azokat.
Lássuk a kérdéseket!
Frederick szerint a 10 cent lenne a kézenfekvő választás, de ez téves. Miért? Az 1 dollár és a tíz cent közötti különbség 90 cent. Míg az 1,05 dollár és 5 cent közötti különbség egy dollár, ami kielégíti a kérdés paramétereit.
A professzor 3428 ember kért fel, hogy oldja meg rövid IQ-tesztjét. Arra jutott, hogy azok, akik 10 centes választ adtak, lényegesen türelmetlenebbek voltak, mint azok, akik helyesen válaszoltak.
Aki 100 percet válaszolt, ismét tévedett - a válasz 5 perc. A legkézenfekvőbb következtetés az, hogy folytassuk a mintát, miszerint 100 gépnek 100 percig tartana 100 widgetet készíteni. Ha azonban minden egyes gépnek öt percre van szüksége, akkor is csak öt percet vesz igénybe a munka, ha 100 gép dolgozik.
A tesztet kitöltő több mint 3000 ember közül a legtöbben 24 napot adtak meg, ami rossz válasz, bár első pillantásra logikus, mert az emberek zöme a napok számát ösztönösen felére csökkenti. A helyes válasz azonban 47, mert ha a folt minden nap megduplázódik, és elérte a tó teljes méretét, az azt jelenti, hogy egy nappal korábban fele akkora volt.
Bár a teszt célja az IQ meghatározása, ha az összes vagy a legtöbb kérdésre rosszul válaszoltál se keseredj el, hiszen az USA elit egyetemeinek diákjai is rosszul teljesítettek.
A Harvard Egyetem hallgatóinak mindössze 20 százaléka válaszolt helyesen az összes kérdésre, míg a Princeton Egyetem hallgatóinak 26 százaléka, az MIT diákjainak 48 százaléka válaszolt helyesen mindhárom kérdésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.