Idén az ötvenes évek végén születettek is elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt. A 65. életévük betöltésével jogosultak lesznek a nyugdíjra, ám akinek nincs olyan oka, ami miatt azonnal kéri is a nyugdíj megállapítását, elgondolkodhat rajt, mikor érzi úgy, hogy menne, illetve mikor érdemes nyugdíjba vonulnia. A döntésnél érdemes pénzügyi szempontokat is figyelembe venni, mivel nem ugyanazt az összeget kapja, aki úgy dönt, hogy még idén nyugdíjba megy, mint az, aki csak jövőre szeretné megkezdeni jól megérdemelt pihenését.
A különbség az időpontok között a következő: aki 2024-ben vonul nyugdíjba, annál a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesül a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Aki halaszt, és csak 2025-ben vonul nyugdíjba, annál a 2025. évi nyugdíjszámítási szabályok szerint történik majd az ellátás összegének megállapítása, és az évi rendszeres nyugdíjemelést először 2026-ban kaphatja csak meg.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
Aki úgy dönt, nem veszi azonnal igénybe a nyugdíjat, mert a tovább foglalkoztatás az esetében megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik, jól járhat. Aki ugyanis már megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíjkorhatár betöltése mégsem kéri a nyugdíj megállapítását, és legalább plusz 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponta az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Például, ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíjnövelésre szerez jogot.
Érdemes tehát jól átgondolni, hogy jár jobban anyagilag, aki már idén nyugdíjjogosulttá válik, és utána dönteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.