7 érdekesség a hóról, amit eddig még lehet, hogy nem tudtál

Gyerekként csodálattal néztük, ahogy az első hópelyhek szállingózni kezdenek, és pillanatok alatt hófehérbe öltöztetik a tájat. Ilyenkor alig vártuk, hogy szánkóra pattanjunk, hóembert építsünk, hógolyózzunk, vagy csak sétáljunk, élvezve, ahogy a hó ropog a csizmánk alatt. Sokaknak ez a hó iránti rajongás felnőttként is megmarad, és izgatottan várják, hogy eljöjjön a tél és megérkezzen az első hó. Legyen szó arról, hogy már alig várod az első hóesést, hogy belevethesd magad a havas kalandokba, vagy inkább puha takarók alá bújva vészeled át a hideg hónapokat, most elhoztunk egy hóembernyi érdekességet a tél legszebb ajándékáról.

Íme 7 érdekes tény a hóról 

1. A hó valójában nem fehér

Mit szólsz ehhez? Lehet, hogy felhúzod rá a szemöldöködet, de igaz: bár sokan álmodnak hófehér karácsonyról, a hó valójában nem fehér, hanem áttetsző. Bár sokan álmodnak hófehér karácsonyról, a hó technikailag nem fehér, hanem áttetsző. 

A hó ezen kívül elképesztően sokféle színben pompázhat. A levegőben található por, a szennyező anyagok vagy a hideget kedvelő édesvízi algák feketére, narancssárgára vagy akár kékre is színezhetik. Az úgynevezett rózsaszín vagy görögdinnye hó pedig, amelyet az astaxantin nevű anyagot tartalmazó alga okoz (ugyanaz az anyag, amely a sárgarépában is megtalálható), már Arisztotelész írásaiban is említést kapott.

2. Hópelyhek ezerféle mintával

Az egyes hópelyhek alakját nagymértékben befolyásolja az őket körülvevő levegő hőmérséklete. Kutatások szerint -2 °C körül hosszú, vékony, tűszerű jégkristályok alakulnak ki, míg -5 °C-on inkább lapos, tányérszerű kristályok formálódnak. Ahogy a hópihe zuhan, a hőmérséklet további változásai alakítják a hat kar, vagyis a kristály „ágainak” szerkezetét. 

Ezek a típusok oszlopos, sík, zúzmarás és szabálytalan formák, valamint ezek számos kombinációjaként jelennek meg.

3. Óriási hópelyhek is létezhetnek

Évtizedek óta keringenek történetek hatalmas hópelyhekről, amelyek a világ különböző pontjain hullottak – egyesek állítólag akár 5-15 centiméter átmérőjűek is voltak. Bár sokan kétségbe vonták ezek hitelességét, és hiányolták a bizonyítékokat, a tudósok ma már úgy vélik, hogy semmi sem akadályozza meg a hópelyheket abban, hogy ilyen méretűre növekedjenek. 

4. A hó befolyásolja a hangot

A frissen hullott hó elnyeli a hanghullámokat, így minden csendesebbnek és nyugodtabbnak tűnik a hóesés után. Viszont ha a hó megolvad, majd újra megfagy, a jég visszaveri a hangokat, ami miatt a hangok messzebbre és tisztábban terjedhetnek. Azonban nem kell aggódni, ha a havas tájban dalra fakadnánk, ugyanis a jódli nem okoz lavinát. 

Sokkal nagyobb szerepet játszik a súly: hirtelen nagy mennyiségű hó érkezése, a szél sebességének növekedése vagy akár egy túlbuzgó síelő lépése is kiválthatja a veszélyes hóomlást. Viszont egy hangos, hamis éneklés, az nem fog lavinát indítani.

5. Százféleképpen is elnevezhetjük

Gyakran hallani, hogy az inuitoknak 50 különböző szavuk van a hóra – ezt először cáfolták, majd később részben igazolták. Bármennyi szavuk is legyen rá, a skót nyelv még ennél is bővebb szókinccsel rendelkezik! 

 Például „skelf” (nagy hópihe), „spitters” (apró havas esőcseppek) és „unbrak” (az olvadás kezdete). A nyelv kapcsán érdemes óvatosnak lenni, ha hóviharra „blizzard” kifejezést használunk, ugyanis szigorú feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy valóban blizzardnak minősüljön. A látótávolságnak 200 méter alá kell csökkennie, miközben a szél sebessége eléri a 48 km/órát.

6.  Hófóbia

Egy valóban létező pszichológiai állapot a chionofóbia, azaz a hófóbia, amely a görög „chion” (hó) szóból ered. Bár a jelenség kialakulhat gyerekkori traumából, például egy havas baleset emlékéből, vannak irracionálisabb esetek is. Az érintettek például pánikba eshetnek a hó látványától, attól tartva, hogy csapdába esnek vagy betemeti őket a hó, még akkor is, ha egyetlen hópihe sincs a közelben.

7. A hó felmelegít

Baby it's cold outside. Ahogy azt az ismert ünnepi dal mondja, azonban a hó 90-95%-ban csapdába ejtett levegőből áll, ami kiváló szigetelő anyaggá teszi. Ezért ássák magukat mélyre a hóban az állatok a téli hibernálás alatt, és ezért van az is, hogy egy iglu – amelyet csak a benne lévők testhője fűt – akár 100 fokkal melegebb lehet belül, mint kívül.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: