A rádiumlányok története az 1920-as évek Amerikájának egyik legsokkolóbb tragédiája. A fiatal nők festőként dolgoztak különböző óragyárakban, ahol olyan fénylő festéket használtak, amely rádiumot tartalmazott. Az óragyártásban azért alkalmazták a rádiumot, mert ennek a radioaktív anyagnak az egyik tulajdonsága, hogy sötétben világít – így a festett óraszámlapok éjszaka is láthatóak voltak.
A rádiumlányok akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy a rádium káros hatással van az egészségükre. Az óraszámlapok festésének precíz munkája során gyakran azt tanácsolták nekik, hogy a finom ecsetvonás érdekében nyelvükkel hegyesítsék meg az ecsetüket. A világító festék annyira tetszett a lányoknak, hogy volt aki körömlakknak használta, sőt, a fogait is bekente vele. Mivel nem voltak tisztában a rádium káros hatásaival, ezt a gyakorlatot nap mint nap folytatták, így folyamatos sugárterhelésnek tette ki őket. A rádium káros hatásai idővel súlyos betegségeket okoztak. A legtöbb rádiumlány fogínyvérzést, csontfájdalmat, majd később súlyos csontpusztulást tapasztalt. A rádium mandibula néven elhíresült állapotban a nők állkapcsa egyszerűen szétesett, mivel a rádium szó szerint elpusztította a csontszövetüket.
A rádiumot Marie Curie fedezte fel 1898-ban, amikort sikeresen különített el egy kis mennyiséget több tonna uránszurokércből. Az asszonyt kutatása ugyan világhírűvé tette, de mivel mindenféle védelem nélkül dolgozott a radioaktív anyaggal, így végül a halálát is a sugárterhelés okozta.
1922-ben Mollie Maggia volt az első, aki gyakorlatilag hónapok alatt leépült a rádium tartalmú festék miatt. A fiatal lány szájában tályogok keletkeztek, és bár eltávolították néhány fogát, az állkapcsa annyira eldeformálódott és elgyengült, hogy a legkisebb hatásra is darabokra tört. A lány végül néhány hónap múlva szörnyű kínok között halt meg.
Miután a gyárak nem voltak hajlandók felelősséget vállalni a dolgozók egészségügyi problémáiért, néhány bátor rádiumlány jogi útra terelte az ügyet. Az első, és egyik leghíresebb ilyen per Grace Fryer, Edna Hussman, Katherine Schaub és a testvérpár, Quinta McDonald és Albina Larice által indított ügy volt. Ezeknek a nőknek már nem volt mit veszíteni: mindannyian a rádium okozta súlyos tünetektől szenvedtek. A gyár ügyvédei kihasználták szörnyű helyzetüket, húzták az időt, hiszen tudták, hogy a lányok mindenképpen belehalnak a mérgezésbe. A rádiumlányok kitartása és elkötelezettsége végül precedenst teremtett, és a bírósági győzelem megerősítette a munkavédelmi törvény szükségességét. Ez az eset volt az egyik első alkalom, amikor a dolgozók sikeresen perelték be munkaadóikat egészségkárosodás miatt.
A rádiumlányok története alapjaiban változtatta meg az amerikai és nemzetközi munkavédelmi törvényeket. Ez volt az egyik első eset, amikor elismerték a vállalatok felelősségét a dolgozóik biztonságáért, és szigorúbb munkavédelmi előírások születtek a munkahelyi sugárzásnak kitett dolgozók védelmében.
A rádiumlányok története nemcsak a munkahelyi ártalmakra hívja fel a figyelmet, hanem emlékeztet arra, hogy milyen fontos a munkavállalók jogainak védelme. Az ő kitartásuk és áldozatuk hozzájárult ahhoz, hogy ma szigorúbb előírások szabályozzák a veszélyes anyagokkal dolgozók védelmét, és a munkáltatók felelősségre vonhatók legyenek az egészségkárosító hatásokért.
2020-ban Joey King főszereplésével film készült a rádiumlányok történetéből. A film hitelesen mutatja be a fiatal lányok küzdelmét az életükért és az igazságért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.