Vajon te is bulifüggőségben szenvedsz? Teszteld!

függőség, buli, kapcsolatok — Shutterstock - Hananeko_Studio

2024.12.26.

Napjainkban egyre több embert érint, most megmutatjuk, mik azok a jelek, amikre érdemes odafigyelni, ha bulifüggőségről van szó.

Egyszerűen muszáj minden buliban, összejövetelen ott lenni! Nem az alkohol miatt, egyszerűen kell a társaság, az önfeledt szórakozás. Lehet, hogy ez bulifüggőség?

bulifüggőség, függőség, fomo — Manapság egyre kevesebben mernek nemet mondani a meghívásokra és esnek a bulifüggőség csapdájába.
Forrás: Shutterstock

Te is bulifüggőségben szenvedsz? Teszteld!

Sokféle függőséggel találkozhatunk, de alapvetően két fő csoportja van

Az egyik a kémiai, a másik a viselkedésbéli. A köztudatban sokkal súlyosabb bűnnek számít a kémiai, tehát amikor valamilyen kábítószer, alkohol vagy gyógyszer a függőség tárgya, mint a viselkedésbéli. Utóbbihoz például a szerencsejáték-, az online játék-, munka- vagy a vásárlási mánia tartozik, de bizony a bulifüggőség is. Most biztos sokan mosolyognak, hogy a bulizás nem okozhat függőséget, pláne nem lehet veszélyes. Pedig egyértelműen tapasztalható, hogy komoly hatással lehet a viselkedésre, munkára, vagy akár a családi kapcsolatokra is. Függőségről akkor beszélünk, ha a függőség tárgya meghatározza a mindennapjainkat, háttérbe szorítva a feladatainkat, kötelességeinket, egyéb szükséges tevékenységeinket

– mondja Orsolics Zénó függőségkezelő szakember.

Kiket érint?

A bulifüggőség nem egy bizonyos korosztály sajátossága, különböző életszakaszokban jelentkezhet, más-más okból.

Kamasz és fiatalkorban

Ilyenkor a legtöbb esetben a fő mozgatórugó, hogy a kamasz nem akar semmiből kimaradni, ez egyfajta életkori sajátosság.

„Már-már kényszeres viselkedés, ahhoz hasonlóan, mint amikor szilveszterkor szinte kötelező mindenkinek partiba menni, pezsgőt inni, táncolni, és jól szórakozni, akkor is, ha amúgy éppen nincs hozzá semmi hangulata.

Fiatalkorban fontos, hogy mindig mindenben részt vegyen az illető, szinte beleőrül, ha valamiért egy-egy kalandról le kell mondania. A jelenlét határozza meg a társaságban betöltött szerepét, így, ha nem tart a többiekkel, akkor nem érzi fontos tagnak magát. A másik fontos kiváltó oka a bulifüggőségnek ebben a korban, hogy nem tudnak és nem szeretnek egyedül lenni a fiatalok, mondhatni bajnak, kudarcnak élik meg.

A mostani generáció gyorsan kiküszöböli az egyedüllétet, mivel megszokták, hogy mobilon, cseten mindig mindenki elérhető, így, ha véletlenül valaki magára marad, azonnal kapcsolatba lép a barátokkal, programot szervez. Az egyetemi évek, a kollégium pedig elképzelhetetlen a különböző ivós játékok, bulik, összejövetelek nélkül, hiszen minden lehetőség adott ahhoz, hogy akár minden este partihangulat legyen. A szülők távol vannak, a haverokkal viszont egy szobában, egy épületben él az ember, adja magát, hogy minden este bulizni kell. Ha valaki ebben nem vesz részt, az perifériára kerül, akár ki is közösítik a többiek. Sajnos ennek következménye, hogy kimondottan rosszul érzik magukat, ha csak egy kis időre is egyedül maradnak a saját gondolataikkal, vagy el kell foglalni magukat. Ez egyfajta szocializációs deficit, vagyis nem tanulták meg, mit lehet ilyenkor csinálni. Pedig ahhoz, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzen valaki, rendkívül fontos, hogy tudjon időt tölteni saját magával, elmélyedjen a saját gondolataiban, felismerje a vágyait, szándékait, olyan időtöltést válasszon, amihez neki van kedve, és ne olyat, amelyet mások szeretnének csinálni.

Az egyedüllétre mindenkinek nagy szüksége van. Ha egy szülő azt veszi észre a gyerekén, hogy képtelen egyedül lenni, akkor fontos, hogy példát mutasson, hogy lelassuljon, sétáljanak nagyokat az erdőben szótlanul, olvassanak, írjanak naplót, de ne csak a napi történésekről, hanem a gondolatokról, érzésekről is – tanácsolja a szakértő.

Harmincas évek

Később, a harmincas évek elején szintén fontos szerepe van a társasági életnek, hiszen, a fiatal felnőttkor életfeladata a párválasztás, amely majd lehetővé teszi a családalapítást. Ehhez persze muszáj ismerkedni – de még ha van is párja valakinek, akkor is kellenek az ingerek, a társaság akár annak megállapítására, hogy valóban jól választott-e. Emellett az tapasztalatgyűjtés, a munkahelyi szárnypróbálgatás, előrejutás ideje is ez, amihez szintén több kapcsolatra, társas tapasztalatra van szükség.

Bár ez nem feltétlen tudatos, inkább ösztönös, mégis előfordulhat, hogy az ember „elfelejti” miért is van szüksége a társasági életre, és átcsap az egész egy kényszeres bulizásba, amikor már csak az számít, hogy minél több eseményen vegyen részt, mindig, mindenhol ott legyen. Ilyenkor már nem számít, hogy kialvatlanul érkezik a munkahelyére, az sem, hogy nem jut előrébb a ranglétrán, de talán még az állása is veszélybe kerül, hiszen nem képes megfelelően elvégezni a feladatát. Ez már függőségnek számít

– figyelmeztet Orsolics Zénó.

Életközepi krízis

Az idő előrehaladtával egyre introvertáltabbá válik az ember. Míg a húszas éveiben bulizni jár, és nagy tragédiának él meg egy otthon töltött péntek estét, addig a negyvenes éveire már lehet, hogy az a boldogság, ha egy hétvégén senkihez sem kell szólnia. Egyfajta lenyugvásról szól ez az életszakasz, az évek múlásával az ember jobban megismeri önmagát, tisztában van saját értékeivel és szükségleteivel. Egyre kevésbé van szüksége mások véleményére és elfogadására ahhoz, hogy önmagát értékelni tudja. Pszichológusok ezt a megelégedettebb állapotot belső érésnek nevezik. Jobban érti az ember önmagát, jobban élvezi a saját társaságát, talán már fárasztónak is érzi az összejövetelek. Csendesebbé, elfogadóbbá válik, nincs szükség a sok izgalomra ahhoz, hogy úgy érezze: él.

Ám megeshet, hogy egyszer csak újra fellángol a bulifüggőség, pont úgy, mint kamaszkorban. Ilyenkor az motoszkál az embert fejében, hogy ő még nem öreg, nem kell otthon ülnie és a tévét bámulnia, igenis, hogy fiatalos, szeret és tud bulizni, élni, élvezni az életet. Ez általában akkor jön felszínre, amikor a gyerekek már nagyobbak, és újra ki lehet mozdulni, így a játszótér helyét átveszik a házibulik, romkocsmák, csajos vagy pasis esték. Jellemzően akkor erősödik fel, és akkor válhat függőséggé, ha az illető egyedülálló vagy rossz házasságban él. Keresi mások társaságát, elismerését, megerősítését és szeretné azt érezni, hogy még nincs minden veszve, nem kell egyedül, magányosan megöregednie. Az esetek többségében ez csak egy átmeneti időszak, mihelyst az illető újra megtalálja a szerepét az életben, a bulik egyre kevésbé lesznek fontosak

– mondja a szakértő.

A jelenségnek neve is van!

A FOMO a „fear of missing out” angol nyelvű kifejezés rövidítése, ami szó szerinti fordításban lemaradástól való félelmet jelent. Ez arra utal, amikor valaki folyamatosan követni szeretné a különböző történéseket, lehetőségeket, nehogy kimaradjon egy szórakozási, befektetési vagy egyéb lehetőségből amiatt, hogy nem értesült róla időben, vagy nem jelent meg ott, pedig lehetősége lett volna rá. Leggyakrabban szociális területen használják, például koncertek, bulik esetében.