Tudtad, hogy a muslica agya hasonlít az emberére? 5 váratlan felfedezés 2024-ből

Könnyű 2024-et viharos évként emlegetni, de némi megnyugvást adhat az a gondolat, hogy az emberiség mára több tudással rendelkezik a világegyetemről, mint valaha. Az idei év felfedezései révén új szintre lépett a megértésünk, és olyan ismeretekkel gazdagodtunk, amelyek alapvetően befolyásolják jövőnket, mind itt a Földön, mind a világűr tágas horizontján.

Ezek voltak 2024 legérdekesebb felfedezései

Az elmúlt év során számos lenyűgöző felfedezésnek lehettünk tanúi, így szinte lehetetlen eldönteni, melyek voltak a legizgalmasabbak és legváratlanabbak. Néha egy-egy nyilvánvaló "heuréka" pillanat paradigmaváltó következményekkel jár az emberiség vagy a világ számára, és ezek hatása azonnal érezhető. Máskor azonban a felfedezés csak egy apró lépésnek tűnik, amely a valami elképzelhetetlenül nagyszabású dolog felé vezető úton nyer értelmet.

Akár a mikroszkopikus világról szerzett ismereteinket bővítjük, akár a galaktikus szomszédságunkról alkotott elképzeléseinket alakítjuk át, minden előrelépés figyelemre méltó, főleg az az 5, amelyekről most beszámolunk.

1. Rejtett óceánok a távoli naprendszerben

Sokáig azt hittük, hogy a Föld a nagy mennyiségű óceánjával egyedülálló, de a NASA kutatásainak köszönhetően rájöhettünk, hogy ez nem így van: egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy a világegyetemben vannak még óceánok. A Jupiter Európa nevű holdja hosszú ideje izgatja a kutatók fantáziáját, hiszen jégpáncélja alatt hatalmas óceánok húzódhatnak meg. Hasonlóan izgalmas a Szaturnusz Enceladus nevű holdja, amelyről már biztosan tudjuk, hogy víz borítja a felszín alatti rétegeket. Azonban a Naprendszer más holdjai is ígéretes jelölteknek bizonyulnak az élet utáni kutatásban, és idén újabb áttörések történtek ezen a területen.

Februárban a csillagászok felfedezték, hogy a Szaturnusz egyik kisebb holdján, Mimason rejtett óceán jelenlétére utaló bizonyítékok találhatók. Ez a megállapítás teljesen új távlatokat nyitott a tudományos közösség számára. Aztán októberben egy újabb szenzáció következett: a Miranda, az Uránusz egyik holdja, belsejében szintén óceánt rejthet.

Mindezek a felfedezések egyre közelebb visznek minket ahhoz a nagy kérdéshez, hogy létezhet-e élet a Földön kívül. Bár egyelőre nem tudjuk, hogy ezek az óceánok rejtenek-e bármiféle életformát.

2. A muslica agya hasonlít az emberéhez

A konyhádban hemzsegnek azok az apró fekete bogarak, amelyeket gyümölcslégy vagy bormuslinca néven is ismerhetsz. Valószínűleg sokat nem gondolkodsz azon, hogy milyen élőlények is ezek, de sok tudós szerint a Drosophila melanogaster az egyik legfontosabb faj a bolygón. Lehet, hogy apró agya van, de számos olyan alapvető neurológiai folyamatot végez, mint az emberé, akár akkor, amikor élelmet keres, akár akkor, amikor fajának egy másik tagjával „szocializálódik”. Októberben átfogóan feltérképezték egy felnőtt gyümölcslégy agyá , a mintegy 140 000 egyedi neuron közötti 50 millió kapcsolatot egy speciális térképre helyezve. Ugyan a muslica agya nem olyan összetett, mint a miénk, így is figyelemre méltóak a neurológiai folyamatok hasonlóságai.

3. Az 1,5°C-os globális felmelegedési határértéket (szinte biztosan) túllépjük

Az elmúlt években a klímaváltozás miatti aggodalmak középpontjában a hőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedésének határa állt, amelyet sokáig a globális katasztrófa elkerülhetetlen küszöbének tekintettek. Ugyanakkor a tudományos közösség most már árnyaltabban látja a kérdést. Bár az éghajlatváltozás hatásai egyértelműen súlyosbodnak, a világ nem áll le egy adott hőmérsékleti határérték átlépésével – az események sokkal inkább egy fokozatosan romló spirálként írhatók le.

A valóság azonban nem kevésbé aggasztó: a világ legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó vállalatai és országai nem mutatnak elegendő előrelépést a kibocsátások csökkentésében, így a globális hőmérséklet-emelkedés továbbra is gyors ütemben zajlik. A Párizsi Megállapodás közel 200 országot tömörít, amelyek közös célja a globális hőmérséklet emelkedésének 2°C alatt tartása, lehetőleg az 1,5°C-os határértékhez közelebb. Minél melegebb lesz a bolygó, annál több káros hatása lesz az éghajlatváltozásnak; a globális átlaghőmérséklet minden 0,1°C-os emelkedése növeli a nagyobb viharok, a hosszabb hőhullámok, a katasztrofális áradások kockázatát.

4. Robbanásszerűen öregszünk

A szépségiparban az öregedés állandó téma, és amíg a legtöbb kutatás ennek lassításában vagy visszafordításában igyekszik eredményeket elérni, addig a tudósok meghökkentő felfedezésre jutott: életünk során két alkalommal megyünk keresztül robbanásszerűen gyors öregedési hullámon.

Furcsa módon, bár valóban naponta öregszünk, a tudósok augusztusban felfedezték, hogy két meghatározott életszakaszban gyorsul fel drámaian az öregedés folyamata: egyszer 44 éves korunk körül, majd újra, amikor elérjük a 60-at. A kutatók önkéntesek bevonásával elemezték a biológiai változásokat, és mind a férfiaknál, mind a nőknél hasonló mintázatokat figyeltek meg. Azt, hogy az életmód hogyan befolyásolja ezeket még nem tudjuk, de a biológiai eredmények meglepőek.

5. A mesterséges intelligencia feltárja a fehérje titkait

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással van az életünkre és egyre többet segít annak feltárásában. Októberben kémiai Nobel-díjat kapott több kutató, akik a fehérjék, a biokémia nagy részét megalapozó, görbületszerű gének tanulmányozásával foglalkoznak. A fehérjék működésének megértése (a többi között) azt jelenti, hogy megismerjük, hogyan terjednek a betegségek a maláriától a Parkinson-kórig, majd megtaláljuk a megállításuk módját. A díj három díjazottja közül kettő - Demis Hassabis és John Jumper a Google DeepMindnál dolgoznak - az AlphaFold2 nevű mesterséges intelligencia modelljüknek köszönhetik felfedezéseiket. 
Ez a mesterséges intelligencia kíméletlen hatékonysággal képes volt megjósolni nagyjából mind a 200 millió fehérje szerkezetét, amelyekről a tudósok megállapították, hogy léteznek, ami azt jelenti, hogy a tudósok most már rendelkeznek egy olyan eszközzel, amely gyorsan és pontosan ki tudja számolni, hogy milyen fehérjék vesznek részt mindenféle kémiai reakcióban vagy kiindulási feltételrendszerben, illetve milyen fehérjéket eredményeznek.