A karácsony népszerűségével talán egyik ünnep sem vetekedhet. Az év egyik legszebb és legmeghittebb ünnepe nem csupán otthonunkat, de a lelkünket is díszbe öltözteti. A hófödte tájnak, a csillogó díszeknek, a vásári forgatagoknak és a sültgesztenye illatú utcáknak hála érzéseink felfokozódnak, az izgalom a tetőfokára hág és szívünk megtelik szeretettel, ünnepet varázsolva a szürke hétköznapokból. De vajon hogyan reagál agyunk a karácsonyra, és valójában mi áll a karácsony varázslata mögött?
Köztudott, hogy mi nők szeretünk vásárolni, legyen szó ruhákról, ékszerekről vagy bármilyen csekélységnek tűnő apróságról. Mindez a fékezhetetlen vásárlási láz karácsony tájékán még inkább felerősödik, Amikor vásárolunk, a szervezet dopamint szabadít fel, ami az agy egyik boldogságforrása, amely üzeneteket küld az agy idegsejtjei között. Ez sejtszerű változásokat okoz a szervezetben, amely számos módon befolyásolja a testi és lelki jólétünket – árulta el Gillian Fagan, a lucani Acora Therapy alapítója, ír pszichoterapeuta.
Az ősszel kezdődő adventi vásárok, a boltok polcain sorakozó Mikulás-csokik, a csillogó-villogó díszek, az ünnepi fények és a fülbemászó karácsonyi dallamok eredménye, hogy akarva-akaratlanul is belénk ültetik az érzést, hogy már az ünnepi időszakban járunk. A karácsonyi bevásárláskor olykor saját magunkat is meglepjük egy-két aprósággal. Köszönhetően annak, hogy ilyenkor a boltok és az árusok olyan pszichológiai trükkökhöz folyamodnak, amelyek tudat alatt is képesek hatni ránk, így sokszor egy hirtelen fellángolás után úgy jövünk ki az üzletből, hogy olyasmi is a kosarunkban került, amit egyébként rá sem írtunk volna a bevásárlólistánkra.
Fagan, a karácsony pszichológiájával foglalkozva felhívja a figyelmet arra, hogy a marketingszakembereknek azért könnyű behúzni minket az idő előtti karácsonyi forgatagba, mert egy egyszerű vásárláson túl a karácsonyi kívánságlistát teljesíteni még nagyobb dopaminlöket a szervezetnek. Az ajándékok beszerzése, a tökéletes menü összeállítása, a mesés karácsonyi ruha megtalálása, az elmúlt ünnepek örömteli emlékképei és mindaz, ahogy elképzeljük mások reakcióját, igazán nagy örömérzetet szabadít fel bennünk, amit egyszerűn imádunk átélni.
Fagan még egy igen fontos dologra hívja fel a figyelmet a karácsony, illetve az előre hozott ünnepek kapcsán, mégpedig a FOMO pszichológiájára, amely a közösséghez való tartozás élményén alapszik. Ez a jelenség az angol Fear of Missing Out kifejezés kezdőbetűiből keletkezett mozaikszó. Magyar jelentése: félelem a kimaradástól. Az új "népbetegség" sokak szerint az okostelefonok és közösségi oldalak megjelenésével alakult ki. Pedig a FOMO kifejezés már jóval azelőtt, 2004-ben megjelent.
A FOMO tulajdonképpen az a benyomás, hogy barátaink, szeretteink sokkal boldogabbak és jobban szórakoznak, mint mi. Ez a fajta érzés csökkenti az önbecsülést, irigységet, felesleges önkritikát szül, és olyan gondolatokat ébreszthet bennünk, hogy nem vagyunk elég jók. A FOMO tünetei meglepően erős hatást gyakorolnak a testi-lelki egészségre, ami a hétköznapokat is beárnyékolja, és gyakran fizikai tüneteket produkál.
A FOMO érzését csak úgy kerülhetjük el, ha a közösségi oldalakat tudatosan használjuk, illetve ha tisztában vagyunk azzal, hogy saját életünk rendben van. Ha vannak céljaink, és tudatában vagyunk saját képességeinkkel, akkor a „lemaradunk valamiről” dolog már nem fog annyira érdekelni. Persze akinél egzisztenciás szorongás vagy komolyabb pszichés probléma is kialakult, annak a FOMO-val megküzdéshez pszichológusi vagy pszichiáteri segítségére is szüksége lehet.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.