Legyen az ruha, játék vagy épp szerszámkészlet, a köztudatban a rózsaszín a lányok, míg a kék a fiúk színe. Azonban a lányos, illetve fiús színek ilyen módon való kategorizálása meglepően új keletű jelenség, hosszú út vezetett a gender reveal partikig. Cikkünkben felfejtjük a színek jelentésének történetét.
A mai értelemben vett gyerekruhák csak a 20. században jelentek meg, kifejezetten a gyerekek igényeire szabva. A régi korokban a gyerekruha fogalma nem létezett, a felnőttek pontos mása volt, ami gyakran kifejezetten kényelmetlen volt. A gyerekeket 5-6 éves korig egyszerű fehér ruhákba öltöztették, és nemtől függetlenül öröklődtek a testvérek között.
A színes ruhák a gazdagok kiváltságának számítottak, mivel csak ők engedhették meg maguknak azokat, a pórnép színtelen, barnás gúnyákba bújt.
A modern gyártási technológiák megjelenése előtt a színes ruhák nagyon kényesek voltak, gyorsan vesztették színüket, ráadásul beszerzésük is költséges volt, így a gazdagságot jelképezték.
Eleinte a kék és rózsaszínt praktikus módon határozták meg, kinek ajánlott hordani: haj és bőrszín volt mérvadó. Szőkéknek a kéket, barnáknak pedig a rózsaszínt ajánlották. Az ember neme nem úgy szólt bele a dolgokba, ahogy gondolnánk.
A vallásnak is fontos szerepe volt abban, hogy a gyerekre kék vagy pink ruhát adjanak: Szűz Mária tisztaságát a halványkék jelképezte, lányos színnek számított az égszínkék. Krisztus szívének és áldozati vérének árnyalatához a rózsaszín állt a közel, így rózsás szövetekből fiúknak készítették a ruhákat. Ez a felosztás egészen a 20. századig fennállt, azt azonban homály fedi, hogy mikor és miért cserélődött fel a két szín.
Annyi bizonyos, hogy több tényező hosszú összjátéka kellett a gender reveal partik és a kék fiú szoba színek egyeduralmáig.
A ma jó ismert szín-sztereotípia kialakulásában a mai értelemben vett gyerekruhák megjelenése és a nagyvállalatok megjelenése kellett. Mivel az volt az érdekük, hogy minél több ruhát adjanak el a szülőknek, érdekeikkel ellentétes volt, hogy testvérek között öröklődjenek a ruhák, így marketingjükben kék ruhákat fiúknak, míg rózsaszínt lányoknak ajánlották.
Egy érdekes elmélet szerint azért kezdték el a kéket a férfiak színével azonosítani, mert az I. világháborúban kék uniformist viseltek a katonák, így válva a hímnem domináns színévé.
Másik elképzelés szerint a gyárakban munkát vállaló nők unták meg a kék munkaruhát, és fordultak a lágyabb rózsás árnyalatok felé. Ennek valóságtartalma nehezen alátámasztható, annyi bizonyos, hogy a huszadik század elejének két világégése gyökerestül fordította fel az emberek világlátását, ami a gyerekruhák színén is nyomot hagyhatott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.