Íme az 5 legijesztőbb teória a világ működéséről

teória
Shutterstock - amgun
elmélet tudomány teória filozófia
Mióta csak léteznek tudományok, számos érdekes elmélet látott napvilágot. Azonban nem egy teória kifejezetten vérfagyasztó képet mutat a minket körülvevő világról.

A tudósok rengeteg elméletet alkottak a világ működésének leírására, melyek közül nem egy rémisztő képet ír le. Íme 5 teória, amik garantáltan elgondolkodtatnak a világ működéséről, ahogy az is garantált, hogy ki fog mozdítani a komfortzónádból.

teória
Némelyik teória riasztó jövőképet fest.
Forrás: Shutterstock

1. Szolipszizmus

Az egyik legrégebbi teória a szolipszizmus, mely elmélet szerint csupán egyetlen ember létezik, minden más, amit maga körül érzékel csak a tudata terméke. A filozófiai irányzat abból indul ki, hogy az ember csupán a saját tudatát képes bizonyítani, valóban érzékelni. A szolipszizmus rémisztő mivoltát épp az adja, hogy szinte lehetetlen bebizonyítani az ellenkezőjét.

Sok dolog, sok személy létezik a világon, de Alany csak egy van.

2. Sötét erdő teória

A végtelen univerzumban keringő bolygók valós számát fel sem képes fogni az emberi agy. Ennyi planétán már csak matematikailag is léteznie kell intelligens életnek – csakhogy eddig még nem szereztünk tudomást egyik idegen civilizációról sem. Ezt az ellentmondást nevezik Fermi paradoxonnak.

sötét erdő teória
A sötét erdő teória magyarázat lehet arra, miért nem találkoztunk még földönkívüliekkel.
Forrás: Shutterstock

A sötét erdő teória - angolul dark forest theory - épp a Fermi paradoxont oldja fel: a hipotézis szerint az idegen civilizációk direkt nem adnak magukról életjelet, mert az űr olyan, mint egy sötét erdő és nem lehet tudni, mik egyéb idegen, esetleg fejlettebb kultúrák szándékai. A teória egyébként Cixin Liu A sötét erdő c. regényéről lett elnevezve.

A sötét erdő teóriától tartva számos tudós, például Stephen Hawking is felemelte a szavát az űrbe lőtt információk ellen, de még Elon Musk is aláírt egy ilyen kezdeményezést.

3. Az agy a tartályban elmélete

Az agy a tartályban elmélet egy gondolatkísérlet, melyet gyakran használnak filozófiai kísérletekben. Lényege, hogy az ember valójában egy tartályban lebegő agy, amit pedig érzékel, mesterséges impulzusokból származik. A teória arra igyekszik rávilágítani, hogy soha nem zárható ki teljesen, hogy tartályban lebegő agyak vagyunk, így azt sem, hogy a külvilágról alkotott minden gondolatunk téves.

elmélet
Az agy a tartályban elmélet gyakori elem filozófiai vitáknak.
Forrás: Shutterstock

4. A rettegés elmélete

Ez az elmélet az emberi pszichét tárja fel, mely szerint a ember célja az önfenntartás, ám a halál és a világ mulandósága rettegéssel tölti el, ezét megalkotta a kultúrát, egy mesterséges világot, ahol minden állandó. A Rettegés Kezelési elmélet alapján a jó önértékelésű emberek úgy érzik, képesek megfelelni a kulturális normáknak, így elérték a részleges halhatatlanságot. 

rettegés kezelési elmélet
A rettegés kezelései elmélet szerint az ember a haláltól való félelmében hozta létre a kultúrát.
Forrás: Shutterstock

Minden, amit az emberiség története során csak létrehozott, a haláltól és mulandóságtól való félelmében alkotta.

5. Technológiai szingularitás

Az egyik legismertebb tudományos elmélet egyben a leghátborzongatóbb is: a technológiai szingularitás jelentése azt fedi, hogy az emberfeletti mesterséges intelligencia megjelenésével a technológiai változások olyan sebesek és mélyrehatóak lesznek, amit az ember sem irányítani, sem felfogni nem lesz képes. 

Hands,Of,Robot,And,Human,Connect,Artificial,Intelligence,Ai,Circuit
Forrás: Shutterstock

A kérdés az, hogy nem értük már-e el a technológiai szingularitást eleve?

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.