Ez megváltoztatja azt, amit az emberről gondoltunk: 115 ezer éves lábnyomokat találtak

Az Arab-félsziget fontos szerepet töltött be az emberi faj elterjedésében. Nemrég felfedezett 115 ezer éves lábnyomok arra engednek következtetni, hogy az emberi faj korábban jelent meg a félszigeten, mint gondoltuk. A felfedezés jelentős a vándorlás és a jégkorszak előtti élet tanulmányozásában.

Elméletek az emberi faj elterjedésével kapcsolatban

Az emberi faj kialakulásával és elterjedésével kapcsolatban több elmélet is létezik, tudományos körökben az „Afrikán kívüli” modell (angolul: Out of Africa model) az elfogadott, ami alapján a Homo Sapiens mintegy 200.000 évvel ezelőtt alakult ki Afrikában, és onnan terjedt el a világon.

Az Afrikát és Ázsiát elválasztó Arab-félsziget változatos tájai, a hegyek, sivatagok, tengerpartok gazdag erőforrásokat kínáltak a vándorló ősembernek, akik nem csupán áthaladtak a térségen, de régészeti bizonyítékok alapján letelepedtek és alkalmazkodtak a környezet kihívásaihoz.

Arról viszont komoly viták folytak, hogy az első emberek mikor jelentek meg a régióban, ám a nemrégiben felfedezett emberi lábnyomok, melyek egy tó egykori medrében őrződtek meg, pontot tehetnek a vita végére.

Lábnyomok az ősi tómederben

Elődeink megkövesedett lábnyomait még 2017-ben fedezték fel Szaúd-Arábia északi részén, a Nefeud-sivatagban található egykori Alathar-tórendszer medréből. Összesen hét, halványan kivehető lábnyom őrződött meg az utókornak.

Az ősi lábnyomok felfedezése nagy valószínűséggel az emberi faj megjelenésének legkorábbi bizonyítéka az Arab-félszigeten

Melyik emberfaj hagyta a lábnyomokat?

Mivel a puha sárban könnyen elvesznek a lenyomatok, a kutatók arra következtetnek, hogy a leletek rövid idő alatt keletkeztek. Mivel a neandervölgyi ősember nem terjedt el a vidéken és a lenyomatok keletkezése egybevág a Homo Sapiens elterjedésével, valószínű, hogy utóbbiak felelősek a lábnyomokért is.

Mit kerestek ősemberek a tó mellett?

A régészeti bizonyítékok még egy érdekességet tartogatnak: a környező tómederben nem találtak olyan eszközöket, amik vadászatra vagy gyűjtögetésre utalnak, így valószínűsíthető, hogy akik a lábnyomokat hagyták, csak inni álltak meg, esetleg átutazóban voltak.