A Római Birodalom évezredek óta foglalkoztatja a történészeket, ennek ellenére még nem sikerült felfedezni minden titkát. A modern kutatások már számos róla kialakult tévhitet megcáfoltak, ennek ellenére azonban ezeket még mindig rosszul tanítják. Összeszedtük az 5 legelterjedtebb tévhitet.
A közkeletű elképzelés szerint a Római Birodalom i. sz. 475-ben megbukott, amikor Odoaker, a germán hadvezér elűzte az utolsó római császárt, Romulus Augustulust. Hagyományosan ezt a dátumot tekintik a középkor kezdetének.
A Római Birodalom valójában 330-ban két részre oszlott, kr.u. 475-ben pedig csak a nyugati része bukott meg, keleti része Bizánc néven további ezer évig fennmaradt.
Téves elképelés az is, hogy a római életmód nyomban megváltozott volna: a polgárok számára az élet ugyanúgy folytatódott, mint korábban, a római kultúra pedig továbbra is mérvadó volt.
A fenséges ókori római szobrokat szemlélve könnyen hihetjük azt, hogy a rómaiak minden nap tógát viseltek, pedig ez távolabb nem is állhanta a igazságtól. Érdemes tudni, hogy a tóga egy formális viselet volt, mint ma az öltöny vagy a frakk. A legtöbb római polgár először akkor viselt tógát, amikor sírba helyezték, hétköznapokon egy kényelmes, térdig érő tunikát hordtak.
Habár az ókori Róma hivatalos nyelve valóban a latin volt, a birodalom hatalma számos más, nem latinul beszélő népre is kiterjedt, akik elsősorban az anyanyelvüket használták, a birodalomba beáramló népek tovább gyarapították az idegen nyelvet beszélők számát. Az viszont igaz, hogy sokan elsajátították a hivatalos nyelvet.
A mai újlatin nyelvek is a Római Birodalomban élő népek és a latin nyelv keveredéséből jöttek létre.
A pazar római lakomákon gyakran lúdtollal könnyítettek magukon, hogy folytathassák az étkezést, ami elvileg a vomitórium nevű helységben történt. (Néhány történész megkérdőjelezi, hogy valóban hánytatták-e magukat étkezések alkalmával.) Ez egy nyelvtani félreértésből ered, ugyanis a vomitórium valójában a tömeg gyors távozását segítő kijárat volt az amfiteátrumokban. Az alaki hasonlóság miatt terjedt el a szó ilyen fajta jelentése.
Az, hogy a római nőknek nem volt szavazati joga, nem vállalhattak nyilvános politikai szerepet, általánosságban kevesebb joguk volt a férfiaknál, igaz. A feltételezés viszont, hogy elnyomottak voltak, tévedés. Ugyanis egy női polgár a Római Birodalomban rendelkezhetett saját vagyona felett, szabadon járhatott színházba és programokra, de még orvosnőkről is tesznek említést a források, informális módon még politikai befolyást is szerezhettek.
A római nők valójában sokkal szabadabbak és függetlenebbek voltak a korszak más népeinek asszonyainál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.