Báthory Erzsébet neve évszázadok óta összeforrt a kegyetlenséggel és a vérfürdő legendájával. A magyar történelem egyik leghírhedtebb alakja, akiről a néphagyomány azt tartja, hogy fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét. De mennyi igaz ebből a történetből? Valóban egy kegyetlen gyilkos volt, vagy politikai áldozat?
Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7-én született egy befolyásos nemesi családba. A Báthoryak Erdély és Magyarország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családja voltak, rokonságban álltak több uralkodóval is, köztük Báthory István lengyel királlyal és erdélyi fejedelemmel. Erzsébet fiatalon Nádasdy Ferenc felesége lett, és a házasság révén még nagyobb hatalomra tett szert. A Nádasdy család vagyonával és birtokaival együtt Erzsébet igazi nagyasszony lett, aki a magyar nemesség egyik legnagyobb földbirtokosa volt. Férje, a Fekete Bég néven ismert Nádasdy Ferenc a törökellenes harcokban szerzett hírnevet, míg Erzsébet a birtokok irányításával foglalkozott. Ekkoriban még semmi nem utalt arra, hogy az asszony később az egyik legkegyetlenebb női alak lesz a történelemben.
Báthory Erzsébet levelezéséből egyértelműen kiderül, hogy kivételesen művelt és intelligens nő volt. Latinul, németül és magyarul is folyékonyan írt és beszélt, ami abban az időben egyáltalán nem volt általános még a nemesség körében sem. Levelei főként a birtokok igazgatásával, a jobbágyok panaszaival és politikai ügyekkel foglalkoztak. Nem ritkák benne az olyan bejegyzések, amelyekből egy határozott, kemény, de igazságos földbirtokos képe rajzolódik ki. A család befolyása miatt gyakran kellett diplomáciai érzékkel kezelnie a különféle konfliktusokat, és ezt kiválóan tette. Érdekes módon a legendás kegyetlenségről vagy szadizmusról semmilyen utalás nem található saját leveleiben, ami sok történész szerint arra utalhat, hogy a később ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak voltak.
A történetek szerint Báthory Erzsébet fiatal lányokat kínoztatott és ölt meg a saját kastélyában, sőt, olykor személyesen is részt vett a borzalmakban. A legenda szerint azért fürdött áldozatai vérében, hogy megőrizze fiatalságát és szépségét. Ezeket a vádakat azonban főként Thurzó György nádor és köre terjesztette el, akiknek érdeke volt Erzsébet bukása. A Nádasdy vagyon hatalmas volt, és a török elleni háborúk miatt az udvarnak szüksége volt rá – így könnyen lehet, hogy politikai indíttatásból konstruálták meg ellene az ügyet. A vádakat egyik kortárs hivatalos irat sem erősíti meg teljes bizonyossággal, és több történész szerint az Erzsébet ellen tanúskodó szolgák vallomásai is kínzás hatására születtek.
1610-ben Thurzó György váratlanul rajtaütött Csejte várán, és állítólag fiatal lányok holttesteit találta meg. Erzsébetet azonban soha nem állították bíróság elé, hanem saját kastélyában tartották fogva, ahol 1614-ben meghalt. A tény, hogy nem volt hivatalos per és ítélet, sokak szerint azt bizonyítja, hogy az egész eljárás politikai indíttatású volt. A Nádasdy-vagyon nem került elkobzásra, hanem a család örököseire szállt, ami szintén arra utal, hogy Thurzó nem akart túl messzire menni – csak eltávolítani Erzsébetet.
Báthory Erzsébet története mára összeolvadt a vámpírlegendákkal és a horror történetekkel. Bár valóban egy kemény, határozott asszony volt, semmilyen hiteles bizonyíték nincs arra, hogy vérszomjas gyilkos lett volna. A levéltári dokumentumok és saját levelei alapján sokkal inkább egy erős, független nemesasszony képe bontakozik ki, akit saját korának férfijai nem tudtak elfogadni, és végül eltávolítottak az útból. Mindenesetre a neve máig él a legendákban – de hogy valóban egy vérgrófnő volt-e, vagy csak egy hatalmas hatalmi játszma áldozata, azt már soha nem fogjuk biztosan megtudni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.