Mi történik a haldoklás perceiben? Sokkoló felfedezést tettek a tudósok!

Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat, hogy mi történik az agyunkkal a halál pillanatában. Egy véletlen felfedezés minden korábbi kutatásnál közelebb hozott minket a megoldáshoz: haldokló ember agyáról készült felvétel feltárja a haldoklás titkait.
Egy 87 éves epilepsziás beteg agyát vizsgálták az idegkutatók, amikor a páciens váratlanul meghalt, így a 900 percnyi felvétel felbecsülhetetlenné vált.
Az agyi hullámok mérése alapján az emlékezéssel kapcsolatos agyi területek halál előtt és halál után is aktívak maradtak.
Ez a felfedezés fenekestül felforgatta, amit korábban a halál beálltáról gondoltunk, hogy mikor ér véget az élet és mikor kezdődik a halál. A felfedezésnek olyan bioetikai kérdésekben van jelentősége, mint például a szervadományozás.
Az idős beteget epilepsziával kezelték és eredetileg görcsrohamait akarták elektroenkefalográfiával (röviden: EEG) tanulmányozni, ezért helyezték fejére a speciális sapkát. Ez a készülék az agyhullámokat érzékelő és felerősítő elektródákon keresztül ábrázolja azokat vonalakként, hasonlatosan az EKG-hoz.
Közvetlenül a szív leállása előtt a gamma-agyhullámok, más néven oszcillációk szokatlanul magas aktivitást mutattak. Ez elsősorban emlék-visszakereséskor aktiválódik.
Ezen felül az alfa, béta, delta, théta-hullámok voltak még intenzívek, amik eltérő agyi funkciókról és tudatállapotról árulkodtak. Az emlékezet-visszakereséssel kapcsolatos agyhullámok aktivitása arra enged következtetni, hogy haldokláskor az agy lejátssza a legfontosabb emlékeket, életeseményeket.
Akik átéltek már halálközeli élményt, gyakran beszámoltak arról, hogy életük lepergett a szemük előtt – a felfedezés alapján a haldoklás pillanatai is hasonlók lehetnek. A kutatási eredmény azt is megcáfolja, hogy az agy biológiailag úgy van programozva, hogy kezelje a halálba való átmenetet, ahelyett hogy egy csapásra kikapcsolna.
Forradalmi felfedezésük ellenére a tudósok még mindig nem tudják pontosan, hogy haldoklás fázisai közben mi játszódik le az agyban, de létezik pár érdekes elmélet. Az egyik feltételezés szerint az oxigénhiányos agy olyan kémiai hírvivőket szabadít fel, ami jeleket továbbít az agyhoz, fokozott agyi aktivitást kiváltva és emiatt szabadulnak fel hirtelen az emlékek.
Másik lehetséges magyarázat szerint az ok az emlékek helyében keresendő. Agyunk ugyanis az amigdalában tárolja az emlékeket, mely agyterület a „harcolj vagy menekülj” reakciójáért is felelős, veszélyhelyzet vagy halálközeli élmény hatására pedig felvillannak a tárolt emlékek.
Az elméletek bizonyításához azonban még további kutatások szükségesek, így egyelőre maradnak a találgatások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.