Fiatalok haltak meg túrázás közben – Horrorisztikus sérüléseket szenvedtek, amikre nincs magyarázat

A történelem egyik legrejtélyesebb és legbizarrabb esete 1959 februárjában történt az egykori Szovjetunió területén, az Urál hegységben. Kilenc tapasztalt túrázó vesztette életét a hegyekben, de a fiatalok halálának körülményei olyan furcsák és megmagyarázhatatlanok voltak, hogy az eset a mai napig számos összeesküvés-elmélet és spekuláció tárgya. A tragédia később a Dyatlov-incidens néven vált ismertté, a túravezető, Igor Dyatlov után.
1959. január 23-án egy tízfős csapat indult el Szverdlovszkból (a mai Jekatyerinburgból) egy téli túrára az Urál hegység északi részébe. A csapatot Igor Dyatlov, egy 23 éves, tapasztalt túravezető vezette. Mindannyian a szverdlovszki műszaki egyetem hallgatói vagy végzett mérnökei voltak, akiknek komoly tapasztalatuk volt a hegyi túrázásban. A cél az Otorten-hegy volt, amely a helyi manysi őslakosok nyelvén annyit jelent: Ne menj oda!. A csapat egyik tagja, Jurij Judin, egészségügyi problémák miatt visszafordult még az út elején, így végül kilencen folytatták a túrát. Ez az egyetlen tényező, ami miatt Yudin életben maradt.
Február 1-jén a csoport egy sátort állított fel a Kholat Sjakhl, vagyis a Halott Hegy oldalán. Az utolsó naplóbejegyzések és a megmaradt fényképek szerint a hangulat jó volt, és semmi sem utalt arra, hogy baj lenne. Azonban a túrázók soha nem tértek vissza, és amikor hetekig nem adtak életjelet magukról, mentőexpedíciót indítottak a felkutatásukra.
A keresőcsapat február 26-án találta meg a sátrukat, amelyet belülről kifelé szétvágva hagytak el a túrázók. A nyomok arra utaltak, hogy mezítláb vagy csak zokniban, pánikszerűen rohantak el a sátorból a dermesztő hidegben. A csapat tagjainak holttesteit szétszórva találták meg a hegyoldalon.
Az ügy lezárásakor a szovjet hatóságok annyit közöltek, hogy a túrázók „ismeretlen erő hatására” haltak meg. Azóta számos elmélet született az esetre vonatkozóan, de egyik sem adott kielégítő választ minden kérdésre.
A hivatalos vizsgálatok szerint a haláleseteket egy kisebb lavina okozhatta. A túrázók pánikba eshettek, kirohantak a sátorból, majd a hidegben megfagytak vagy megsérültek. Azonban sok szakértő vitatja ezt, mert nem voltak egyértelmű lavinanyomok a helyszínen.
Egyes elméletek szerint a szovjet hadsereg titkos fegyvertesztjei állhattak a háttérben. Az égbolton látott titokzatos fények (amit más túrázók is jelentettek a környéken) arra utalhatnak, hogy rakétakísérleteket végeztek a térségben. A sugárszennyezett ruhadarabok is ezt az elméletet erősíthetik.
Néhány kutató szerint infrahang vagy egy ritka viharhatás okozhatta a túrázók pánikreakcióját. Az infrahang alacsony frekvenciájú rezgések révén hányingert, szédülést és pánikot válthat ki, ami megmagyarázná, miért vágták szét a sátrukat és rohantak ki a hidegbe.
Korábban felmerült, hogy a helyi mansi őslakosok végezhettek a csapattal, mert azok beléptek egy szent területre. Azonban a holttesteken nem találtak olyan nyomokat, amelyek egy támadásra utaltak volna, így ezt az elméletet elvetették.
A bizarr sérülések, a megmagyarázhatatlan sugárzás és a furcsa körülmények miatt egyesek idegen lények vagy természetfeletti erők beavatkozását feltételezik. Bár ez a teória kevés tudományos alapot kapott, sokan hisznek benne.
2020-ban az orosz hatóságok hivatalosan lezárták az ügyet, és arra a következtetésre jutottak, hogy egy ritka lavina okozta a tragédiát. Egy Svájcban készült tudományos modell, amelyet a Disney Jégvarázs című filmje inspirált, kimutatta, hogy egy kisebb lavina is súlyos belső sérüléseket okozhat anélkül, hogy külsérelmi nyomok maradnának. Azonban sokan továbbra sem tartják meggyőzőnek ezt a magyarázatot, és a Dyatlov-rejtély máig az egyik legkülönösebb és legvitatottabb eset marad a történelemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.