Ő volt a brit királyi család eltitkolt sarja: betegsége miatt szégyellték és bújtatták

Volt a brit királyi családnak egy tagja, akiről valószínűleg nem hallottál. János brit királyi herceget betegsége miatt bújtatták a külvilág elől pokollá téve rövidke életét. A tragikus sorsú herceg története túlmutat a Windsor-házon, ez a korszak társadalmának komor lenyomata.
Tecki Mária brit királyné és V. György brit király legifjabb gyermekeként látta meg a napvilágot 1905-ben. Talán már maga a névválasztás is baljóslatú volt, mivel a bit királyi családban a „János” név balszerencsét hoz, ugyanis Földnélküli Jánoshoz, valamint Viktória királynő szerencsétlen sorsú fiához kötődik.
Az ifjú herceg korai éveit testvérei körében töltötte a Sandringham-kastélyban és szüleivel is szoros kapcsolatot ápolt.
Az idill azonban negyedik születésnapja környékén szertefoszlott, amikor fény derült egy (akkoriban) súlyosnak számító állapotra, így végül szinte teljesen kiradírozták a brit királyi család családfájából.
Négyéves kora körül szeretetre méltó, ugyanakkor fájdalmasan lassú gyereknek írták le a herceget, akit ebben a korban ért az első epilepsziás roham. Korabeli orvosi feljegyzések alapján II. Erzsébet nagybátyja autizmussal, tanulási nehézségekkel is küzdött.
Az epilepszia napjainkban kordában tartható neurológiai állapot, mellyel teljes életet lehet élni, a huszadik század elején azonban teljesen más volt a helyzet.
Még gyerekcipőben járt a neurológia tudománya, mentális betegségnek tartották, ami a pedigréjére és jó hírnevére kényes brit királyi család világképébe nem fért bele. Egy ideig reménykedett benne a királyi család, hogy a herceg rohamai idővel enyhülnek, de ez elmaradt.
Ebben a helyzetben az egyetlen logikusnak tűnő döntésnek az tűnt, hogy János herceget elzárják a külvilágtól. Ennek első jelei azok voltak, amikor nem kapta meg a testvéreihez hasonló oktatást, bentlakásos iskolába se ment, ahogy édesapja, V. György koronázását is kihagyta.
Amikor rohamai 11 éves korában tovább súlyosbodtak, a herceget egy Sandringham melletti udvarházba „száműzték”.
Testvérei is látogatták, még barátokat is szerzett ottani tartózkodása alatt. Privát családi eseményeken továbbra is részt vett, Balmoral-kastélyban tartott üdüléseikre is elkísérte a családot, de ott rendszerint tisztes távolból követte az eseményeket. Az első világháború idején a kastélyban megszálló vendégek számára egy távoli, furcsa figurának tűnt, aki az erdő fái közül figyelt.
Megfelelő kezelés híján állapota az idő előrehaladtával súlyosbodott, 1917-ban végleg eltűnt a nyilvánosság elől, de még a családi fényképekről is lehagyták. Végül 1919 januárjában érte a halál, 13 évesen, egy súlyos rohama után, alig két nappal később, a Daily Mirror cikkéből szerzett először tudomást a nép az állapotáról.
János brit királyi herceget privát szertartáson helyezték örök nyugalomra és csak halála után majd nyolcvan évvel később beszélt róla újra a nyilvánosság, amikor régi családi fényképek kerültek elő a családi archívumból.
Rövidke élete szomorú mementója egy korszaknak, amikor a meg nem értettség és az orvostudomány fejletlensége okán emberéletek mentek tönkre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.