Lekapcsolták a villanyt? Így reagálnak az állatok a napfogyatkozásra

Képzeld el, hogy egy szép, napos délutánon a madarak vidáman csivitelnek, a méhek szorgosan dolgoznak, a tücskök pedig... nos, éppen alszanak. Aztán hirtelen minden elsötétül. A madarak elnémulnak, a tücskök hirtelen életre kelnek, a növények pedig úgy viselkednek, mintha egy másik évszakba csöppentek volna. Mi történik valójában? Így befolyásolja a napfogyatkozás az élővilágot!

Napfogyatkozás: amikor az állatok nem értik, mi történik

A napfogyatkozás az emberek számára csodálatos természeti jelenség, de az állatoknak? Nos, nekik inkább egy váratlan horrorfilm. Miért viselkednek ilyen furcsán? Erre keresett választ egy kutatócsoport az Indiana Egyetemen – és az eredmények legalább annyira izgalmasak, mint maga a napfogyatkozás. 

A madarak és a nagy csend

Normál esetben a madarak éneke egy szabályos ritmus szerint alakul: 

Amikor a napfogyatkozás egyik pillanatról a másikra éjszakai sötétségbe borítja a tájat, az állatok is teljesen megzavarodnak. Kutatások szerint ilyenkor sok madár elhallgat, míg más fajok hirtelen az éjszaka ritmusára váltanak – például nappal is felhangzik a baglyok huhogása! Mintha a természet belső órája hirtelen felborult volna.

Tücsökkoncert napközben?

Ha egy tücsök lenne a DJ a természet nagy bulijában, akkor biztos, hogy az éjszaka lenne a kedvenc műsorsávja. De egy napfogyatkozás alatt ezek a kis zenészek hirtelen úgy érzik, hogy itt az idő a partyra! 

Persze, mire igazán belejönnének, a nap újra előbújik – és a buli véget ér, mintha valaki kihúzta volna a konnektorból a hangszórókat.

A növények sem értik, mi történik

Nemcsak az állatok, hanem a növények is meglepően érzékenyek a napfogyatkozásra. A BBC egyik beszámolója szerint, bizonyos virágok becsukódnak, mintha este lenne, míg más növények fotoszintézisét pillanatok alatt lelassítja a hirtelen sötétség. 

Aztán amikor a nap visszatér, mindenki gyorsan próbálja újrarendezni magát, mintha semmi sem történt volna.

És a többi állat?

A napfogyatkozás okozta káosz nem áll meg a madaraknál és a rovaroknál. 

• Az emlősök is furcsán reagálnak: egyes szarvasok például úgy viselkednek, mintha hirtelen alkonyat lenne, és megindulnak az esti legelőhelyük felé.
•  A denevérek viszont, akik normál esetben csak sötétedés után bújnak elő, ilyenkor azt hiszik, itt az idő a vadászatra. 
• Még a háziállatok is megzavarodhatnak: kutyák és macskák tanácstalanul bolyonganak, néhányan pedig inkább egy biztonságos sarokba húzódnak, mert érzik, hogy valami „nem oké”.

Miért történik mindez?

A válasz egyszerű: a természet évmilliók alatt hozzászokott ahhoz, hogy a fény váltakozása az egyik legmegbízhatóbb időjelző. Ha hirtelen eltűnik a nap, az olyan, mintha az univerzum órája „meghibásodna” – és az állatok és növények erre ösztönösen reagálnak. A napfogyatkozás egy rövid időre teljesen felforgatja ezt a rendszert, és a természet szereplői úgy érzik, mintha egy csapdába estek volna az időben.