Segítség! Megették a napot! Napfogyatkozás különböző népek mitológiájában!

Definíciója szerint a mitológia a világ működésének magyarázatát jelenti az egyes népek hitében. Egy olyan kivételes csillagászati jelenség magyarázata, mint a napfogyatkozás valamennyi folklórban megjelent. Vajon mivel magyarázták a ritka égi jelenséget?

1. A vikingek napfaló farkasai

A vikingek hite úgy tartja, hogy két farkas, Hati és Skoll meg akarta dézsmálni a két nagy égitestet: előbbinek a Napra, utóbbinak a Holdra fájt a foga. Akkor következik be a hold-, illetve napfogyatkozás, amikor egyikük elkapja zsákmányát és kihuny a fény. Az ádáz északi harcosok népe felismerte, hogyha nagy zajt csapnak, a két fenevad eltűnik, az égitestek pedig visszanyerik fényüket.

2. Napfogyatkozás inuit mítoszai az istenek harcáról

A jeges északon élő inuitok szerint két testvér, a holdisten Annigan, és a napisten Malina, marakodtak, ami nem csak napfogyatkozásban, hanem holdciklusokban is megmutatkozott. Annigan egy harc után üldözőbe vette Malinát, és amikor teljes vagy részleges napfogyatkozás volt akkor érte el a napistennőt, mert részben vagy egészben kitakarta.

3. Az ókori kínaiak szerint sárkány falja fel a napot

A kínai mitológia szerint egy óriási sárkány bizonyos időközönként a Napot kívánta meg ebéd gyanánt, ám ehhez a kínaiakak is volt egy-két szavuk. Emiatt minden napfogyatkozáskor elővették a dobokat és irdatlan zenebonát keltettek, hogy elijesszék a bestiát.

4. India és az égen repkedő démon feje

Indiaiak szerint Rahu démon még élő, testéről leszakadt feje szokta kitakarni a napot a csillagászati jelenség bekövetkeztekor. A horrorfilmbe illő mítosz szerint a démon meg akarta ízlelni a nektárt, azonban a Nap és a Hold tudomást szereztek tervéről és értesítették Visnut. Éktelen haragra gerjedt az isten és levágta Rahu fejét, ami halhatatlan lett a nektár hatására és bosszúszomjasan keringett az égen. Bizonyos időközönként sikerült elkapnia a két égitestet és megenni őket, ám karok híján nem bírta őket sokáig megtartani, így azok újjászülettek.

5. Délnyugat-afrikai törzsek mitológiája

Benin és Togo Délnyugat-Afrikában terül el, és az ott élő batammaliba teremtésmítoszai szerint két nő, Kuijecoke és Puka Puka okozták az első napfogyatkozást. Egy falu matriarchái voltak, ám a település gyarapodásával egyre több viszály és veszekedés kerekedett a lakosok között. A két asszony próbált békíteni, de nem hallgattak rájuk, ezért elsötétítették a Napot és a Holdat, hogy félelmet keltsenek a falusiakban. Tervük sikeres volt, mert a napfogyatkozás hatására, megrémültek az emberek és kibékültek egymással, így visszakapták a fényt.

6. Mit mondanak az indián mítoszok a napfogyatkozásról?

A Choctaw törzs legendáriuma szerint szerint egy mókus rágcsálja a napot, amikor gyűrűs napfogyatkozás következik be, a kínaiakhoz hasonlóan ők is hangos zajjal űzték el az állatot. Ojibwa és Cree népek mitológiája pedig úgy tartja, hogy egy Tcikabis nevű fiú bosszulta meg a Napot, amiért az megégette és nemes egyszerűséggel csapdába ejtette. A napot különböző állatok próbálták kimenteni csapdájából, ám végül egy apró kisegér járt sikerrel, aki elrágta a köteleket és visszaengedte az égitestet az égboltra.

7. Markoláb, a napevő magyar mitológiai lény

Mivel is lehetne zárni egy ilyen listát, mint a magyar mitológia egyik legfélelmetesebb lényével, a markolábbal? A néphit úgy tartja, hogy hold vagy napfogyatkozás idején ez a gigászi kutyára emlékeztető lény falja fel az égitestet. (Egyes tájegységek eltérhetnek abban, hogy melyiket eszi meg.)