Két nárcisztikus egy kapcsolatban: ez történik, ha két önimádó egymásra talál

A nárcisztikusoknak is szükségük van romantikára. Bármennyire is hiszik sokan, hogy inkább maradnak szinglik vagy élnek laza kapcsolatban, miközben a karrierjüket építik, ez sztereotípia. A nárcisztikus emberek is szeretnek párkapcsolatban élni, családot alapítanak, ők is szeretik, ha van valaki a közelükben. Minél kórosabb az önimádat, annál nagyobb szüksége van a nárcisztikusnak az állandó csodálatra és gondoskodásra. De vajon működhet egy nárcisztikus párkapcsolat?

Lehet egyáltalán egy nárcisztikus pár között romantikus kapcsolat? 

Minden emberben van némi nárcizmus, a kérdés, hogy hol helyezkedik el a spektrumon. A kórosan önimádó ember követel, a partnere pedig nyújt. Eg erősen nárcisztikus ember nem foglalkozik a házastársa érzéseivel, szükségleteivel és érdekeivel, őt a saját igényei és szükségletei kötik le. Sokat beszél, de soha nem hallgatja meg a másikat. Gyakran kér, de soha nem viszonoz. Éppen ezért igencsak ellentmondásosnak tűnhet, hogy két szélsőségesen egosita személyiség párkapcsolatot alakíthat ki, hiszen ki fog a másiknak kedveskedni? Ki szolgál személyi asszisztensként ebben a kapcsolatban?

Egy nárcisztikustól nem ezt várnánk, inkább azt, hogy találjon valakit, aki bizonytalan, tele van szeretettel és empátiával, így hamar a rabszolga pozíciójába juttathatja. És legtöbbször ez is történik. Ám olykor-olykor mégis előfordul, hogy két nárcisztikus emberből egy nárcisztikus pár lesz. Egy tanulmány szerint ez nem is ritka jelenség, a nárcisztikus személyiségzavarral élők a hasonló a hasonlóhoz elve mentén haladva, hosszú távú kapcsolathoz gyakran választanak magukhoz hasonló partnert. Ennek az is oka lehet, hogy vonzódnak a tökéletesség képéhez, amit maguk is mutatni akarnak, így tetszik nekik, ha a külvilág felé ketten együtt még tökéletesebb képet mutathatnak.

Öt árulkodó jel, hogy nárcisztikus párral van dolgod

1. Párként is állandó igényük van a csodálatra és a figyelemre, az ego erősítése áll szemben az intimitással, ezért utóbbi nem is igazán mélyül el két nárcisztikus kapcsolatában.
2. Az empátia hiánya egymás iránt. Egyik sem nyitott a másik érzéseinek megértésére, ami érzelmi távolságtartáshoz és félreértésekhez vezet.
3. Folyton egymással versengenek, minden áron felül akarják múlni egymást. Ugyanez igaz az irányításra, állandóan a kapcsolaton belüli dominancia megszerzéséért küzdenek egymással.
4. Beszélgetés közben az egyéni eredményeikre összpontosítanak, a párbeszédeik inkább csak egymáshoz intézett monológok önmagukról. A közös siker ritkán jöhet szóba, együtt elért eredményekről szó sem lehet.
5. Nincs közöttük együttműködés, a másikat figyelmen kívül hagyják, mindketten csak a maguk igényeinek kielégítésén munkálkodnak. A kapcsolatuk szélsőséges érzelmek mentén, csúcsok és mélypontok között ingadozik, és nagyon törékeny, hiszen külső megerősítéseken alapul.

Ha ennyire nem működik semmi, mégis hogyan élhet együtt két nárcisztikus?

Két nárcisztikus a hasonlóságaik miatt vonzódhat egymáshoz, hiszen ugyanaz az értékrendjük, aminek megvannak az előnyei. Ha tudatosan törekednek a közösen meghatározott határok betartására, beleértve az intimitást is, hosszú távon is megmaradhat közöttük az egészséges kapcsolati dinamika. Talán soha nem lesznek úgy szerelmesek, ahogy a kevésbé énközpontú emberek, de a maguk módján őj is szerethetik egymást, és némi tudatossággal a kapcsolatot is képesek jól működtetni.