Míg arra koncentrálunk, hogy mikor szűnik meg az óraátállítás, mert akkora nyűgnek érezzük és alvásunkat is megzavarja, olyan felesleges, elfeledkezünk arról, hogy a nyári időszámításnak előnyei is vannak, és nem csak egészségügyi szempontból. Több kutatás és vizsgálat is bizonyítja, hogy az életed olyan területeire is hatással van, amelyekre biztosan nem gondolnál elsőre.
Ahogy azt már korábban írtuk, noha az óraátállítás eltörlése 2024-ben is felvetődött, de sokak várakozása és reménye ellenére a tavaszi óraátállítás 2025-ben is marad, a nyári időszámítás 2025-nek is része lesz. És, hogy mikor kell a mutatót visszatekerned — ha egyáltalán használsz még olyan órát, ami nem magától áll át? 2025. március 30-án, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell majd átállítanod az óráidat, és már élvezheted is a nyári időszámítás áldatlan hatásai mellett az áldásait is. Koncentráljunk ezúttal az áldásokra!
A nyári időszámítást elsőként Németország vezette be az első világháború kellős közepén, energiatakarékossági okokból. A világ országai ezután sorban bevezették a nyári időszámítást, de az egységesítés csak az 1970-es években történt meg. A legtöbb ország még ma is évente kétszer állítja át az óráit, a nyári időszámítás és a téli, azaz hivatalos nevén a standard időszámítás szerint.
A nyári időszámítás több napfényt hoz az életünkbe, és ha a nap süt, ki akarna otthon maradni? Van, aki kocog, van, aki csak kutyát sétáltat, gyerekekkel megy a játszótérre és így tovább... Mindezt nappali fényben. Az autósok is könnyebben meglátják az embereket. A ScienceDirect egy tanulmányban megállapította, hogy „a gyalogosokat érintő halálos balesetek 75 százaléka sötétben történik, és azok a halálos kimenetelű balesetek, amelyek a balesetek számát a korábbiakhoz képest 2009 és 2018 között növelték, 90 százalékban szintén sötétben történtek”.
Több tanulmány összefüggést talált a napfényes órák száma és a bűnözés csökkenése között. Különösen egy 2015-ös tanulmány, amely az Egyesült Államokban „a rablások 7 százalékos csökkenését állapította meg a nyári időszámításra való áttérést követően, a legnagyobb hatást (27%) a napnyugta idején tapasztalták, amelyet közvetlenül érintett a napfény kitolódása. Becslések szerint 2007 után évente 59 millió dollár bűnügyi költségmegtakarítást eredményezett az óraátállítás az emiatt elkerült rablások miatt”.
A Johns Hopkins Medicine szerint a napfény hiánya a szezonális affektív zavar, más néven téli depresszió kialakulásához vezethet. Ez a betegség, amelyet rossz hangulat jellemez, a téli hónapokban a leggyakoribb, amikor kevesebb a napfényes órák száma. A Hopkins Medicine honlapján azt írja: „A szezonális affektív zavar, vagy SAD, a depresszió egy fajtája. Az év bizonyos évszakaiban fordul elő - leggyakrabban ősszel vagy télen. Úgy gondolják, hogy a rövidebb nappalok és a kevesebb napfény kémiai változást idézhet elő az agyban, ami a depresszió tüneteihez vezet. A fényterápia és az antidepresszánsok segíthetnek a SAD kezelésében.” Na, és az óraátállítás utáni nyári időszámítás, amelynek pozitív hatásairól a közösségi médiában is minden évben sokan számolnak be, akik a SAD-ben érintettek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.