Elképesztő teóriák láttak napvilágot a víz alatti piramisok körül, amik átírhatják a régmúlt történelmét

A Tajvantól nem messze lévő titokzatos víz alatti piramisok felfedezésük óta viták tárgyát képzik. Nemrégiben újra előjöttek a viták eredetüket illetően: ha sikerül bizonyítani, hogy ember alkotta építmények, az átírhatja a teljes emberi történelmet.
Még 1986-ban fedezte fel a Tajvantól nem messze található Rjúkjú-szigetek partjai közelében egy búvár. A cirka 25 méterrel a víz felszíne alatt ülő, 27 m magas rejtélyes képződmények a Yonaguni-emlékmű nevet kapták, óriási régészeti felfedezésnek számítottak akkoriban, eredetüket azonban már akkor vitatták.
A vízi objektumok felkeltették az összeesküvés elmélet hívők fantáziáját, ahogy szkeptikusai is bőven akadtak.
Nemrégiben Joe Rogan podcastjában újra fellángolt a vita a „japán Atlantisz” becenéven illetett képződményekről.
Flint Dibble régész, illetve Graham Hancock, elveszett civilizációkkal foglalkozó szerző keveredett parázs vitába a Yonaguni emlékmű eredetét illetően. A szabályos párhuzamos élek, boltívek és elrendezés valóban mérnöki precizitásról árulkodnak, elrendezésük is tudatosnak tűnik.
Azonban – ahogy Dibble is rávilágított – ne felejtsük el, hogy a természet is képes szabályos formákat alkotni.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a környék tektonikailag igen aktív, gyakoriak a földrengések, így nem elképzelhetetlen hasonló felszínformák létrejötte, vannak is hasonló formációk a környéken.
Különböző tesztek megállapították, hogy a víz alatti piramisok 10 000 évnél régebbiek, ami azt jelenti, hogyha egy ősi civilizáció építette azokat, akkor annak még azelőtt kellett megtörténni, hogy a terület víz alá került, ami több, mint 12 000 évvel ezelőtt történt. Ez alapján nagyjából egy idős a török Göbekli Tepe kr. 9500-ban lakott ősi lelőhellyel, ami a kerámia feltalálása előtt épült.
Még döbbenetesebb, hogy 5000 évvel megelőzte a piramisok építését, és nagyjából 6000 évvel Stonhenge-ét.
A világ legrégebbi épületét azonban Indonéziában kell keresni: Gurung Padag piramisa több, mit 16 000 éves múltra tekint vissza. Ez a gigászi építmény megcáfolja a primitív vadászó-gyűjtögető ősi civilizációkról kialakult képet, felfedve a régmúlt népek mérnöki bravúrjait.
A történettudomány jelen állása szerint az a képesség, hogy olyan nagy építményeket építsenek, mint templomok, piramisok, körülbelül 12 000 évvel ezelőtt alakult ki. Amennyiben egy fejlett ősi társadalom ennél is korábban épített fel nagy épületeket, akkor az teljesen átformálja, amit az ókori civilizációk technológiai tudásáról tudni vélünk – akár még új népeket is felfedezhetünk.
Ez azonban a jövő zenéje, de sokat mondó, hogy a víz alatti piramisok szkeptikusai sem tekintik lezártnak a vitát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.