A történelem számos izgalommal kecsegtet, ám a mítosz és valóság gyakran összekeverik, és sokszor évszázadokig nem lehet tudni, mi is volt az igazság. Ezekből szemezgettünk.
Történelemórán úgy tanították, hogy amikor Marie Antoinette francia királynéval ismertették a parasztok nehéz körülményeit, azt mondta:
Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot.
Ez a mondat azóta az arisztokrácia gőgjének szimbólumává vált, történelmi filmekben is szerepelt. Ez az egyik legismertebb a történelmi tévhitek között, ugyanis az eredeti mondatot még Rousseau jegyezte le egyik könyvében, ám ő egy hercegnő szájába adta a szavakat. Később a forradalmi propaganda kapcsolta a francia királynéhoz a fenti mondatot. Érdekes adalék, hogy hasonló történtek már évszázadokkal korábban is léteztek a különböző népek folklórjában.
Báthory Erzsébethez is kötődnek történelmi tévhitek. Az 1614-ben elhunyt asszony a feljegyzések alapján rendszeresen szűz lányok vérében fürdött, hogy megőrizze ifjúságát, de hírhedt volt kegyetlen, erőszakos cselekedeteiről is. Tettei miatt házi őrizetre ítélték, birtokai egy részét elkobozták.Több oka van annak, hogy megdőlni látszik a Báthory Erzsébet vérszomjasságáról kialakult tévhit, például egy kád friss vér hamarabb megalvad, minthogy fürdőzhessenek benne. Ennél beszédesebb, hogy Báthory Erzsébet akkoriban az ország legtehetősebb asszonya volt, befolyásos kapcsolatai révén pedig a német-római császárnak útjában volt.
Sok ellenséget szerzett, azoknak pedig kézenfekvő volt őrültnek nyilvánítva házi őrizetbe vetni. Feljegyzések alapján semmivel nem volt kegyetlenebb, mint a korabeli nemesasszonyok.
Múzeumokban gyakran láthatunk bizarr „fémbugyikat”, azaz erényöveket, melyet a keresztes lovagok adtak nejükre, hogy távollétükben fékezhetetlen vágyaiktól vezérelve azok ne kövessenek el házasságtörést. Történelmi tény a létezésük, hisz ki vannak állítva. Vagy mégsem? Az erényövek használata az egyik legelterjedtebb történelmi tévhitek között, melyet már az megcáfol, hogy egy ilyen viselése nem csak kényelmetlen, de rövid távon fertőzésekhez vezet. Az erényöv szó allegorikus irodalmi szövegemlékekben szerepelt, de illusztrációkon is szatirikus módon jelent meg.
A múzeumok vitrinje mögött kuksoló erényövek valójában XIX. századi koppintások.
Szép szál, szőke, nagyszakállú férfiak, szarvas sisakban. Valami hasonló kép ugrik be mindenkinek a viking szó hallatán. A szarvas sisak annyira jellegzetes, hogy mindenki történelmi tényként kezeli, melyet a logók, könyvek, középkori történelmi filmek is megerősítenek. Azonban egy ásatáson sem leltek viking szarvas sisakokat, csak sima kúpokat, melyek a szemet is körülölelték. Ez a történelmi tévhit a A Nibelung gyűrűje opera leleményes jelmeztervezőjéhez, Carl Emil Doeplerhez köthető, aki szarvakat tett a sisakra, hogy a vikingek barbárságát hangsúlyozza. Így emelkedett a szarvas sisakos északiak képe a történelmi tévhitek közé.
Az ókori Egyiptom tele volt rabszolgákkal, így logikus a következtetés, miszerint a piramisokat is rabszolgák verejtékével építették.
A szikár történelmi tény ezzel szemben az, hogy a legendás piramisokat fizetett mesterek és közemberek végezték, akik egyfajta adót fizettek meg így. Az építkezések területén külön városokat húztak fel, szolgáltatásokkal együtt, ahogy a víz- és élelmiszer-ellátásról is gondoskodtak. Persze a piramisok építése ettől még nem volt egy kifejezett wellness-hétvége, mert így is sokan meghaltak építése során, az építők viszont mind a piamis alá lettek temetve, ami a rabszolgáknak nem járt volna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.