Ma van virágvasárnap: ezek a babonák és rítusok kötődnek hozzá

A virágvasárnap azért ünnep, mert a keresztény hit szerint ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, közvetlenül kereszthalála előtt. A Szentírás tanúsága szerint Jézus az Olajfák hegyén és a Kedron völgyén keresztül, az Aranykapun át érkezett meg a városba, hogy tanítványaival elfogyassza a pászkavacsorát.

A virágvasárnap a húsvét előtti utolsó vasárnap

A virágvasárnap egyfajta lelki előkészület is. Sokan ekkor kezdik komolyabban venni a böjtöt, ezzel is megélve a test és lélek megtisztulását. Ez az ünnep egyben a nagyböjt utolsó hete, a nagyhét kezdete is, amely a húsvéti feltámadásban csúcsosodik ki. A katolikus egyházban ezen a napon barkaszentelést tartanak, amit a magyar néphit szerint rontás, betegség, vihar és jégeső ellen is használtak. Sok helyen körmenet is zajlik, mely Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi.

A név eredete és jelentése

Az ünnep eredeti elnevezése pálmavasárnap volt – utalva arra, hogy a Bibliában szereplő leírás szerint pálmaágakat terítettek Jézus elé. A pálma a diadal és a győzelem szimbóluma volt már az ókorban is. Mivel azonban Európában, így Magyarországon sem honos a pálma, a barka vált a nap jelképévé. Ez a növény az elsők között virágzik a tél elmúltával, ezért a tavaszi megújulás és az újrakezdés szimbóluma is lett.

Babonák és népszokások

A virágvasárnaphoz számos néphagyomány kötődik. Ilyenkor sok család időzíti a tavaszi nagytakarítást, ezzel is felkészülve a húsvétra. Egy régi szokás szerint a kiszehajtás nevű rítust is ezen a napon tartották: fiatal lányok rongyból és szalmából készített bábút (a „kisze” vagy „kiszebábu”) hordtak körbe a faluban, majd azt elégették vagy vízbe dobták. Ennek célja a tél, a betegség és a rontás elűzése volt, de egyes vidékeken házassági jóslásként is működött.