Kezdjük ebből a legsokkolóbb információval! Olyan közterület, hogy Astoria, hivatalosan nem létezik. Ez csupán a köznyelvben használatos elnevezés a Kiskörút, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út kereszteződésére, illetve ennek nyomán az itt található metróállomás neve.
De honnan jön maga az Astoria név?
A kereszteződés egyik sarkán álló legendás hotel nevéből, ami pedig Amerikából kapta azt.
A középkorban, még a mai Kiskörút vonalában ért véget Pest, és itt húzódott a bástyákkal ellátott, vastag városfal. Ezen a falon a mai Astoriánál nyílt a Hatvani-kapu, ami kelet irányába biztosította a közlekedést. A XVIII. század végére nőtt akkorára a város, hogy már akadállyá váltak a várfalak, ezért a Hatvani-kaput is elbontották 1808-ban. A négy sarokra házak épültek, amelyek közül az Országút (Múzeum körút) és a Hatvani utca - mostani Kossuth Lajos utca - sarkán található Zrínyi vendégfogadó és kávéház vált a leghíresebbé. 1824 és 1910 között működött, a vendégei között tudhatta Petőfi Sándort, aki a szomszéd házban lakott), Lotz Károlyt, Mednyánszky Lászlót, és a korszak számos hírességét-művészét.
A Zrínyi vendégfogadó helyén, egészen pontosan még további két telek hozzácsapásával kezdődött meg 1912-ben a város legelegánsabb szállodájának megépítése. Akkoriban ez volt a város egyik legforgalmasabb csomópontja, hiszen a szemben lévő sarkon állt az akkori Nemzeti Színház, és pár száz méterrel odébb a Nemzeti Múzeum. Az Astoria szálló 1914. március 14-én nyitotta meg kapuit, az első igazgatója pedig az a Gellér Mihály lett, aki korábban New York-ban a híres Astor szállodalánc egyik hoteljának vezetője is volt, és ő keresztelte el ennek nyomán a budapesti szállodát.
Az Astoria szálló a XX. századi magyar történelemben számos alkalommal játszott fontos szerepet. Az őszirózsás forradalom idején itt lakott Károlyi Mihály és Andrássy Katinka, sőt itt székelt a Nemzeti Tanács is. Nem sokkal később már a Tanácsköztársaság direktóriuma intézkedett innen. A második világháború végén a Gestapo budapesti főhadiszállása lett, majd az amerikai katonák és missziósok szállását biztosította. 1956-ban a hotel előtti kereszteződésben zajlott le az a jelenet, amit sokan a forradalom győzelmének hittek: egy szovjet tankoszlopot egy időre sikerült átállítani a felkelők oldalára.
Az Astorián kapott helyet az első budapesti gyalogos aluljáró is.
1963 november 30-án adták át a forgalomnak, az építésére pedig az új Erzsébet-híd és az új metró miatt volt szükség. Érdekesség, hogy a munkálatok alatt a felszínen tovább zajlott a forgalom, mégpedig úgy, hogy az építési gödröt a villamossínek megkerülték, a közúti forgalom pedig egy erre az alkalomra a Zagyva folyóról Budapestre szállított, 35 méteres hídon át haladt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.