Inessa Armand, aki elcsavarta Lenin fejét - Nyitott házasság, abortusz és szerelmi háromszög

Inessa Armand bár Párizsi művész családba született Inès d'Herbenville néven, kora gyermekkorától moszkvai nagyanyjánál nevelkedett, ahol oroszosan Inyesszának nevezték.

Egészen fiatalon Marx tanainak hatása alá került, ám az ellentmondások asszonyaként ez nem akadályozta meg abban, hogy feleségül menjen a dúsgazdag orosz-francia textilgyáros Alexander Armandhoz, élvezve az anyagi jólét minden előnyét. Fontosnak tartotta, hogy segítsen az elnyomottakon, azaz a maga eszközeivel hozzájáruljon az elnyomott proletárok és legfőképp a nők felszabadításához.

akitől megszületett ötödik gyermeke is. Úgy tűnik, vonzódott a Vlagyimirekhez, hiszen pár évvel később Lenint is kiválasztotta magának, igaz, ez már később és Párizsban történt.

Párizsba azonban végső soron kényszerből jutott. 1903-ban ugyanis formálisan is csatlakozott az illegális kommunistákhoz, amiért pár év múlva száműzetés lett a jutalma. Bár sokat példálózott az egyszerű muzsikok életével, a két éves száműzetésre számára kijelölt Mezenben mégsem kívánt hosszasan osztozni sorsukban, ezért 1908-ban Oroszországot maga mögött hagyva a francia fővárosig szökött.

Ott sem hagyott fel azonban munkásmozgalmi tevékenységével, és Leninnel megismerkedve hamarosan annak legfőbb bizalmasává, szövetségesévé, majd szeretőjévé vált.

Eddigre már tapasztalt és megbízható elvtársnak volt mondható, hiszen tanaiért négyszer is börtönben ült. Fontos feladatai voltak a kommunizmus eszméinek nemzetközi terjesztésében, valamint Lenin követeként és szószólójaként a mozgalmon belüli ellentétek elsimításában.

Leninnek különösen jól jött az új, nála négy évvel fiatalabb, lelkes munkatárs, hiszen a világforradalom sehogy sem akart kitörni, és érdeklődés, valamint anyagi fedezet hiányában az akkor éppen nyomorgó kommunistának folyóirata, a „Proletárok" kiadását is be kellett szüntetnie. Inessának jelentős szerepe volt abban, hogy az ekkor minden jel szerint vesztésre álló bolsevikok szerezzék meg a többséget a szociáldemokraták nagy prágai nemzetközi konferenciáján.

Lenin rajongott a lelkes pártmunkásért, és kapcsolatuk sokak szerint nem maradt plátói – bár a rossz nyelvek mást állítanak, ahogy arra a a Tizenkilencben is történik utalás.

1914-től például együtt szerkesztették az erősen feminista hangvételű Rabotnyica (Munkásnő) című lapot. Édeshármasuk alatt Krupszkaja azonban ragaszkodott a külön hálószobához.

Inessának fontos szerepe volt Lenin orosz földre való német exportálásának megszervezésében és lebonyolításában, majd a bolsevik hatalomátvételben. Ezt követően aktívan vetette bele magát a szovjet politikai életbe.

A moszkvai szovjet (azaz nagytanács) tagjaként és a nemzetközi nőkongresszus elnökeként legfontosabb teendőjének tartotta a női egyenjogúság megteremtését, valamint a válás és az abortusz szabaddá tételét.

Lenin mély és hosszú gyászba zuhant a halála után, s Inessát az Internacionálé dallamai közepette a Kreml északkeleti, Vörös térre néző falába temették, mintegy 400 másik jelentős bolsevik mellé. Ha Istent tagadó kommunista hite ellenére mégiscsak van túlvilág és élet a halál után, és látta kívülről mindezt, bizonyára életútjához méltónak gondolta Párizstól Moszkváig tartó földi pályafutásának ilyen jellegű befejezését.

"Csak egy hit, ebben az esetben egy Isten nélküli hit okozhatja, hogy a gazdag textilgyáros arisztokrata családból való felesége elmegy Leninhez szeretőnek, majd végigutazza a katasztrofális orosz vidéket, hogy propagálja a kommunizmust, és ott hal meg kolerában" - fogalmaz lényeglátó módon Andrási Atilla, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház rendezője Inessa Armandról szólva az itt elérhető beszélgetésünkben. A Tizenkilenc című Andrási darabot megtekintve Ön is megtudhatja, milyen ez a hit, hogyan gondolkodtak és gondolkodnak a világról és az emberiségről a mai napig fanatikus követői, és miképpen hihetik Inessával együtt, hogy a mozgalom célja szentesít bármilyen eszközt és bűncselekményt.

Lenin szeretőjével legközelebb 2021. június 9-én találkozhatnak az MKUK színpadán, az Andrássi Attila által írt és rendezett Tizenkilenc című előadásban. Kedvcsinálónak figyelmükbe ajánlom az alábbi részletet Krupszkaja, azaz Lenin felesége és Inessa kettőséből.