3+1 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál az 1848-as forradalomról

Hogyan alakult meg az első magyar kormány? Ki volt a király? Elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt? Többek között ezekre a rejtélyekre derítünk most fényt.

1. Hogy alakított kormányt Batthyány Lajos?

Az, hogy március 15-én kitört a forradalom, nem jelenti azt, hogy egy csapásra minden szabály érvényét vesztette. Azt gondolhatnánk, hogy forradalom idején anarchia van, a kormány meg csak úgy megalakult, pedig korántsem így történt.

A forradalmárok tudták, hogy megfontolt tervre van szükségük ahhoz, hogy Magyarországot megnyissák a szabadság előtt. Az országgyűlés által támogatott haladó eszmék egy új alkotmányban összegeződtek, melyet a király elfogadott: ezek az úgynevezett áprilisi törvények, melyek előtt meghódolva nevezte ki az uralkodó Magyarország első felelős kormányát, a Batthyány-kormányt.

Íme a levél, amiben az uralkodó kinevezte az első demokratikus kormányunkat:

„Kedves Öcsém, Fenséges Főherczeg, Nádor Úr! Gróf Batthyány Lajos Minister Elnöknek Kedvességed által Elibém terjesztett előadása következtében, Deák Ferenczet igazság, Báró Eötvös Josefet vallás és nevelés, Herczeg Esterházy Pált a kapcsolt birodalmam többi részeiveli érintkezések, Klauzál Gábort földművelés, ipar és kereskedelem, Kossuth Lajost pénzügy, Mészáros Lázárt hadügy, Gróf Széchenyi Istvánt közlekedési és közmunkák, végre Szemere Bertalant belügy Ministereimmé kegyelmesen kinevezem. V. Ferdinánd"

2. A király ellen, a király nevében! – ki legyen a király?

A forradalom kitörésének a pillanatában – 1848. március 15-én – egyetlen király volt, V. Ferdinánd. 1848. decemberében azonban a bécsi császári udvarban puccsot szerveztek a trónörökös, Ferenc József főherceg támogatói, aki a sikeres összeesküvés után azonnal elfoglalta a császári trónt. A királyi trónt azonban végül törvényesen nem sikerült magához ragadnia.

Volt azonban egy kiút ebből a helyzetből: a magyar országgyűlésnek alkotmányos joga volt a trónfosztás. Amennyiben élt ezzel a jogával, minden törvényes uralkodót megfoszthatott a hatalmától. Ha pedig ez megtörténik, azonnali hatállyal új uralkodót kellett választani, tudniillik trónfosztás esetén az országgyűlés választja meg az új uralkodót.

Ferenc József kezdetben ebben reménykedhetett: úgy gondolta, meg kell győzni a magyarokat, hogy csak úgy járnak jól, ha kimondják V. Ferdinánd trónfosztását, és megválasztják őt törvényes magyar királynak. Erre nem került sor, V. Ferdinánd maradt az uralkodó addig, amíg Kossuth Lajos vezetésével végül az országgyűlés ki nem mondta a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását.

3. Ki szavalta el a Nemzeti dalt?

Nem Petőfi. Igazából nincsenek is pontos információink Nemzeti dal elmondásáról, annyi azonban bizonyos, hogy

Jókai Mór már annál valószínűbb. Nagy regényírónk jó barátságban volt Petőfivel, maga is a Pilvax-kávéházban körébe tartozott. Köztudott, hogy ő volt az, aki a Nemzeti Színház színpadán is felszólalt a forradalom napján, így sejthető, hogy ha valaki elmondta a Múzeumnál a Nemzeti dalt, akkor az ő lehetett.

Miért nem Petőfi?

Petőfi Sándornak gyenge volt a tüdeje volt, emiatt szavalni sem szeretett, hiszen kevés hangerővel bírt.

+1 Mióta ünnepeljük a forradalmat?

Sokak számára meglepő lehet, de az első olyan törvény, ami a megemlékezést nemzeti ünnep státuszára emelte, még Ferenc József uralkodása alatt született meg. Miért olyan meglepő ez?

1898-ban azonban az országgyűlés a forradalom után először napirendre tűzte, sőt, meg is szavazta egy nemzeti ünnep létrehozását, mellyel a forradalomra emlékezünk. A dátum azonban nem akkoriban nem március 15., hanem április 11. volt. Ekkor szentesítette ugyanis V. Ferdinánd király az áprilisi törvényeket. Az ünnepről szóló törvényt Ferenc József április 4-én írta alá.